A decemberi hidegben gyakran gondol az ember arra, hogy de jó lenne valami melegebb helyen lenni most. Hasonlóképpen ábrándozhat arról a kormány, hogy milyen jó lenne, ha a forint erősödne egy kicsit, és a kamatok lejjebb jönnének 4-5 százalékkal. A pénteki rendkívüli kormányfői sajtótájékoztató után világossá vált, hogy ez hiú ábránd marad. A kormányfő azt kívánta üzenni a piacoknak, hogy támogatja László Csabát, míg az ellenzéknek azt szánta, hogy a költségvetése marad, további megszorítás nem lesz.
A Reuters monitora előtt ülő befektetők számára azonban ez az jelentette, hogy a kormány nem ismerte fel a helyzetet, és nem várhatjuk, hogy hathatós intézkedéseket tegyen stabilizálására, a forint erősítésére, a kamatok csökkentésére. A piac véleményét a sajtótájékoztatóról az mutatja leginkább, hogy a forint a harmadik mondat után az euróval szembeni 266-ról 270-ig gyengült…
Éles kommentárok
Érdemes idézni a befektetői kommentárokból, amit a Reuters-nek adtak. Michael Hart (DRKW London) szerint ez nagy csalódás, a kormány még mindig nem érti a forintkrízis okait. Hart nem tartja kizártnak a 280-as forintot sem. Callum Henderson, a Bank of America elemzője szerint a kormányfői sajtótájékoztató „elképesztően buta dolog” volt, hiszen a piacok már kezdtek lenyugodni. Végezetül Lars Christensen, a koppenhágai Danske Bank szakembere szerint világos, hogy a kormány nem érzékeli a helyzet komolyságát, és a jövőben is volatilitásra számíthatunk.
A kabinet a piaci szereplők szerint még nem jutott el addig a beismerésig, hogy a választási esztendőben a kormányok tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ért, ezzel lelökték a magyar gazdaságot az egyensúlyi növekedés pályájáról. Amíg sokan azt hitték, hogy a csatlakozás megfelelő alapot fog nyújtani a megszorításra 2003-ban, addig a kormány elmulasztotta ezt az alkalmat, és ezt a csalódást csak tovább fokozta a júniusi sáveltolásos baki.
A piacok most azt várják, hogy a pénzügyi kormányzat húzzon a nadrágszíjon. Az elemzői várakozások elképzelhetőnek tartanak egyszázalékos megszorítást jövőre, de a 3,8 százalékos tervezett hiány messze jobb, mint az elemzői prognózisok, amelyek 4,5-5 százalékról szólnak. Az eltérés oka az idei hiány, a piac várakozása szerint ugyanis az idén is jelentős túlköltekezés lesz, még a tervezett magas deficithez képest is.
A pénzügyminisztérium ugyan kitart 4,8 százalékos prognózisa mellett, de a piac nem bízik ennek teljesülésében. A novemberi hiány ismeretében ezt valóban nehéz lesz elérni, miután az első tizenegy hónapban a GDP 6,1 százalékára rúgott a deficit, így decemberben igen jelentős többletnek kellene keletkeznie.
Csúcson a Richter, bajban a Mol
A részvénypiacnak a vártnál kevésbé ártott meg a forintpiac válság közeli állapota. A parkett igazi sztárja a Richter volt, amely két frontról is kapott támogatást. Egyrészről a forint gyengülése a fedezeti szintek és a profitabilitás emelkedésével járnak a társaság számára. A másik oldal, ami jelentősebbnek bizonyult, az amerikai Ivax nevű generikus gyártóval kötött szerződés. Az Ivax-együttműködésről ugyan keveset lehet tudni, és árbevétel is csak 2007-től lesz belőle, de kísértetiesen hasonlít a Barr-ral korábban kialakított kooperációra, ami pedig az idei 100 százalékos árfolyamemelkedést eredményezte.
A piac először gondolkodott a híren, szerdán még enyhén esett is az árfolyam, de a hét utolsó két napján kapcsoltak a befektetők és összesen 12 százalékkal ugrottak meg a gyógyszergyári papírok. Ezzel új történelmi csúcsra szökött a Richter árfolyama.
A többi papír közül a Matáv piaca ismét az élénkülés jeleit mutatja, teljesítményben ugyan nem közelítheti meg a Richterét, de legalább már a forgalom emelkedett. A Mol a részvényjegyzés alatt erősen nyomott kereskedéssel tengette napjait. A hírek szerint a pénteken lezárult nyilvános kibocsátás során igen lanyha volt az érdeklődés, természetesen a forintpiaci események miatt.
Bízzunk a jövőben!
A zártkörű intézményi kibocsátás ma zárul, éjfél körül meghatározzák a leosztást és az árfolyamot, amelyet kedden várhatóan nyilvánosságra is hoznak. A várakozások szerint ez az 5700-5900 forintos sávba fog esni, de az ÁPV Rt. sem szeretné olcsón eladni a részvényeket, ezért valószínűleg csak a minimális mennyiséget fogják felosztani, a többit a 2004 nyarán sorra kerülő második nekifutásra akarják majd eladni. Remélhetőleg akkorra már csak emlék lesz a forintpiaci mizéria, és a külföldiek is attraktívabbnak találják majd a befektetést hazánkban.
Ehhez azonban hihető és konzisztens gazdaságpolitikára lenne szükség, illetve a politikai csatározásokat végre félretéve, összehangolt jegybanki és pénzügyminisztériumi politikára és kommunikációra. Bízzunk abban, hogy a pénteki kormányszóvivői tájékoztató rendkívül negatív megítélése visszajutott a kormány fülébe, és a jövőben ebből tanulva komolyabban veszik a kommunikációt, habár a probléma nem ebben, hanem a tettekben gyökerezik.
