Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán hivatalos látogatásra az Európai Unió leggazdagabb államának számító nagyhercegségbe, Luxemburgba érkezett, s elsőként Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnökével folytatott megbeszélést esetleges új fejlesztési hitelek felvételéről és az egyik bankelnöki poszt magyar szakember általi betöltésének lehetőségéről.
Összhangépítés
A kormányfő Benelux-látogatása során is felmerült a magyar forint helyzete, így Medgyessy Péter kedden közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a kormánynak, a jegybanknak és a Pénzügyminisztériumnak közös érdeke, hogy a forint erős maradjon. A gazdaság általános helyzetével összefüggésben leszögezte: az történik, amit a kormány mindenképpen szeretett volna elérni, azaz a belső fogyasztás vezérelte gazdasági növekedés helyett egy hosszabb távon gondolkodó fejlődésbővülés induljon meg, amelyet a beruházások és különösen a vállalkozói tőke beruházásai határoznak meg.
A monetáris és gazdaságpolitika irányítóinak összhangját igyekezett hangsúlyozni Gulyás Erika kormányszóvivő-helyettes is a kabinet szerdai ülését követően, mint mondta: a kormány, a Pénzügyminisztérium és a jegybank között teljes az összhang abban, hogy a pénzpiaci mozgásokkal kapcsolatban mit kell és mit nem kell tenni. Szerda délután László Csaba is bekapcsolódott az egyeztetési folyamatba, miután hazatért az Egyesült Államokból. A késő estig tartó szakértői tárgyalások üzenetét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek elmondta, a találkozón alapvetően két témáról, az EIB egyik alelnöki posztjának betöltéséről, illetve a bank által Magyarországnak nyújtható további hitelekről volt szó.
Magyarország és a többi kilenc állam jövő évi EU-csatlakozása után az EIB egyik alelnöki posztját ez utóbbiak tölthetik be, s Medgyessy – aki már Brüsszelben, az Európai Bizottság illetékeseivel tárgyalva is szóba hozta a magyarok EU-posztokra kerülését, mert ezt nagyon fontosnak tartja Magyarország érdekérvényesítése végett – szeretné, ha ezt a tisztséget magyar szakember tölthetné be.
Egyelőre annyi a bizonyos, hogy erre elsőként az újonnan csatlakozók közül legerősebb gazdasági potenciállal rendelkező országoknak van esélye. Az talán még most is elmondható, hogy ez alapján Lengyelország, Csehország és Magyarország jöhet szóba, de hogy éppen most érdemes ilyesféle célokért lobbizni, az erősen kétséges…
Alkotmányvita
Medgyessy Péter Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel is tárgyalt. A kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Unió alkotmányozási folyamata állt előtérben: Luxemburg – egyébként Medgyessy útjának előző állomásához, Belgiumhoz hasonlóan – azt szeretné, ha minél kevesebbet változtatna az alkotmány véglegesítésével megbízott kormányközi konferencia az eredeti, még a konvent által kidolgozott szövegtervezeten, Magyarország viszont néhány helyen módosításokat javasolt. Ezek közül a kisebbségek jogainak szerepeltetését Luxemburg is támogatja, ám az Európai Bizottság létszámának ügyében még eltérések vannak a két fél álláspontja között. A jövő hét végi brüsszeli EU-csúcsértekezleten a 25 részt vevő államnak már megegyezésre kellene jutnia a végleges alkotmányszövegről.
A másik fő téma az EIB-hitelek kérdésköre volt. Magyarország alapvetően az Európa-terv keretében, azaz az autópálya-építésekhez, a 4-es metróhoz és a Vásárhelyi-tervhez (az újabb árvízek megakadályozását célzó szabályozási programhoz) szeretné igénybe venni a bank támogatását. Az EIB vezetői készek is erre, ha majd megfelelő programokat terjesztenek eléjük.
Az Európai Unió beruházási bankja már eddig is fontos szerepet játszott a kelet-közép-európai gazdaságok átalakulásában, a különböző fejlesztési programok meghitelezésében. 1990 óta 3,17 milliárd eurót kapott Magyarország ebből a forrásból, többek között olyan programokra, mint a távközlés, az úthálózat fejlesztése, vagy éppen a kelet-magyarországi árvízek miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállítása.
A jelenlegi bizonytalan makro- és pénzpiaci környezetben persze érdekes kérdés, hogy milyen áron juthatunk forrásokhoz. Már az év elején többen hangoztatták, hogy az uniós tagjelöltek „túl” olcsó hitelekhez jutnak, miután minden globális bizonytalanság ellenére a feltörekvő piacokon belül nagy a vonzerejük a minőségi hitelfelvevőknek. Londoni elemzők már februárban rámutattak arra, hogy a kamatfelárak túlzott konvergenciája miatt a hitelek ára talán alacsonyabb is annál, mint amilyennek lennie kellene. Ha pedig a kamatfelárak már mélypontjukra jutottak, akkor a kockázati tényezők újbóli számbavétele aligha jelent jót nekünk. Innen csak a drágulás felé lehet elmozdulni.
