A lézernek sok előnye van más adatátviteli megoldásokhoz képest: biztonságos és nem is drágább a többi technikánál, mivel a használatához nem kell kábeleket lefektetni; csak arról kell gondoskodni, hogy semmi ne
álljon a fény útjában. Majdnem fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ez az adattovábbító módszer megfizethetővé váljon. Technikáját még a hatvanas években fejlesztették ki katonai célra, később azonban szükségtelenné vált, mert inkább a rádióhullámot használták vezetéknélküli információtovábbításra.
A kilencvenes évekig nem is alkalmaztak lézert erre a célra; csak az infokommunikációs robbanás keltett iránta igényt és keresletet. A lézerfényes adattovábbító berendezések első nemzedéke nem aratott nagyobb sikert a piacon: még ismeretlen volt ez a fajta technológia, az eszközök maguk drágák voltak és még kialakulatlanok. A kilencvenes évek elején még csak egy-egy cég vásárolt lézerrel működő kommunikációs berendezést kísérleti projektek indításához. De már akkor világossá vált, mennyi haszonnal járhat a lézer: például azzal, hogy nagyon biztonságosan továbbítja az adatokat, mert szinte lehallgathatatlan.
Mint azt az egyik piacvezető cég, a LaserBit termékigazgatója, Tereczki Zsolt leszögezi, a lézer a lehallgathatóság szempontjából biztonságosabb, mint az optikai kábel, mert a kívülállónak szinte észrevehetetlen. Az épületek közötti adatátvitelhez olyan pontokon kell felszerelni a berendezéseket, hogy az egyik lássa a másikat – a távolság 5 kilométer is lehet közöttük. Aki információt akarna lopni, annak folyamatosan a lebegnie kellene, az pedig nem egyszerű dolog, és rögtön szemet is szúr.
Magyar metódus alapján
A LaserBitet 1999-ben alapították. A cég igazi nemzetközi vállalkozássá nőtt, kereskedelmi és marketingtevékenységgel, regionális irodákkal, kutatással, fejlesztéssel és nagy termelői kapacitással. Fantáziát látott benne az Intel Capital, a Sandler Capital és a Technologiesholding CEE Fund, illetve az Európai Befektetési és Fejlesztési Bank (EBRD). A Hungarian Innovative Technologies Fundot (HITF) a Magyar–Amerikai Vállalkozási Alap alapította 1999-ben a kelet-közép-európai potenciális befektetések felkutatására. Az Intel Capital, az Intel stratégiai befektetői programja sajáttőke-befektetésekkel és felvásárlásokkal igyekszik fejleszteni az internetes gazdaságot. A Sandler Capital Management 1980-ban alapított média és kommunikációs vagyonkezelő társaság; köz- és magántőkevagyont is – összesen másfél milliárd dollárnyi összeget – kezel fedezeti tőke alapjain és többlépcsős magántőke-befektetői megállapodásokon át.
A lézer működését nem zavarják más technológiájú eszközök: a lézerfény nem kelt elektromágneses zavart, mint mondjuk a rádióhullám, és nem is érzékeny efféle zavarokra. Két egymáshoz közeli lézernyaláb csak kivételes esetekben hat egymásra, még a nyalábok kereszteződéséből sem származik baj. Bár a lézeres technológia sem kínál megoldást minden kommunikációs problémára, a gyakorlat szerint sokszor jobban megállja a helyét, mint a korábbi technológiák. Az időjárási körülmények azért megzavarhatják az ilyen adatátvitelt. Az eső nem számít, de a köd már igen. (A mikrohullámú adatátvitelt meg éppen fordítva, az eső ronthatja le, s a köd nem.)
A lézernek van néhány további erénye is, például a gyorsasága, s éppen a nagy sávszélesség iránti igény tette olyan kelendővé a piacon. A lézeres adatátvitel ára nem függ a sebességtől, hanem csak az áthidalandó távolságtól; nagyjából 1550 euróba kerül, ha 150 méter a távolság, és ez 5 kilométeres távolságon 27 ezer euróig nőhet. A lézer használatához nem kell a rádiófrekvenciás berendezésekhez mindig szükséges frekvenciaengedélyt kérni. Azután a lézernek szinte nincs működtetési és karbantartási költsége; a berendezés 60 wattot fogyaszt, mint egy közönséges izzólámpa, és bárki megtisztíthatja az ablakait. A lézer ezenfelül környezetbarát és takarékos.
Ferihegyi projekt
A Ferihegyi repülőtéren néhány éve alapjaiban korszerűsítették az informatikai rendszert, s ehhez össze kellett kapcsolni a különféle épületek korábban egymástól elszigetelt számítógépeit. A szakemberek úgy határoztak, hogy lézeres lesz az adatátvitel, mert ha optikai kábelt fektetnének le, akkor fel kellene ásatniuk a repteret, de a rádiófrekvenciás átvitelt sem tartották szerencsésnek, mivel az interferencia esetleg megzavarhatná a repülőtér légi irányítását.
A LaserBit a repülőtér számítógépes gerinchálózatának részeként egy 100 megabit/másodperc és kilenc 10 megabit/másodperc sebességű full duplex átvitelt adó lézeres összeköttetést alakított ki. Ezek az eszközök az informatikai rendszerhez addig még nem csatlakoztatott épületeket (illetve az ott található számítógépeket) kapcsolták hálózatba. Az így létrejött kiterjesztett helyi hálózatban a csatlakozó számítógépek teljes sebességgel vehetnek részt a kommunikációban.
Telepítéskor és üzembe helyezéskor végig be kellett tartani a repülőtér szigorú biztonsági rendszabályait, és – jórészt kültéri munkáról lévén szó – tekintetbe kellett venni az időjárási körülményeket is. A tíz összeköttetés teljes munkálatai két hónap alatt befejeződtek, s egy rövid próbaüzem után át is lehetett adni a rendszert.
A repülőtér informatikai rendszere jórészt FSO (Free Space Optical – szabadtéri lézeres átvitel) berendezéseken alapuló hálózattal működik, s az egyik legnagyobb ilyen az országban. Az elmúlt öt év alatt bebizonyította, hogy a lézeres adatátvitel nemcsak elviekben veheti fel a versenyt a többi technológiával, hanem gyakorlati használhatóságban és megbízhatóságban is. A LaserBit vezetéknélküli szabadtéri optikai összeköttetésű megoldásai megfelelnek az E1, az E2, az E3, a 10Base–T, a 100Base–T és a 155 megabit/másodperc sebességű ATM adatviteli szabványnak, és a legutóbbi fejlesztésekkel már a GigaBit Ethernet szabványnak is.
Terjed az új technika?
A lézer alapú vezetéknélküli kommunikációs eszközöket fejlesztő és gyártó LaserBit Communications Corporation bejelentette, hogy szerződést írt alá az Anixter Internationallel vállalati piacra készült termékeinek az EMEA-régió területén való forgalmazására. Ez újabb fontos lépés a vállalat piacra jutási csatornáinak kibővítésére irányuló globális stratégiában. Közel egy évtizedes kutatási és fejlesztési munka eredményeként a LaserBit szabadtéri optikai lézerkapcsolatai ma már a legtöbb környezetben több mint öt kilométer távolságig képesek hibamentes hang-, adat- és képátvitelre. A LaserBit néhány óra alatt üzembe helyezhető termékei költséghatékony, megbízható és interferenciamentes optikai kapcsolatot teremtenek telekommunikációs eszközök, számítógépes hálózati eszközök és mobiltelefon átjátszóállomások között, ily módon mentesítve használóit kábelek használata, bérleti díjak fizetése és engedélyezési követelmények teljesítése alól.
A lézerben rejlő lehetőségeket nemcsak a felhasználók, hanem a befektetők is felismerték. A kockázatitőke-piac az elmúlt években sok nehézséget élt át, főleg a technológiai és távközlési szektorban. A LaserBit mégis erősen megnövelhette a tőkéjét, pedig a világpiacon csak nagyon kevés szabadtéri optikai termékeket gyártó vállalatnak sikerült nagyobb kockázatitőke-befektetéshez jutnia – mondja E. Walter Koenig III, a LaserBit elnök-vezérigazgatója.
A Laserbit Communications Corporation egyébként a nyáron már a második tőkeemelést hajtotta végre. A 3TS Venture Partners által vezetett több mint 7 millió amerikai dolláros konzorcium tagjai között ott vannak a cég korábbi befektetői: a Hungarian Innovative Technologies Fund, az Intel Capital, a Sandler Capital és a Technologieholding CEE Fund, s van egy új befektető is: az Európai Befektetési és Fejlesztési Bank (EBRD). A LaserBit a befektetett pénzügyi alapokat növekedésének további gyorsítására fogja felhasználni: a gyártókapacitás bővítésére, fejlesztésre, valamint a vállalat egész világra kiterjedő disztribúciós hálózatának és Business Partner Programjának kiterjesztésére.
