Belföld

Nyugtalan forintpiac – hatástalan intervenció?

Az euróval valamivel 272 forint felett kereskedtek kedden 15 órakor, a devizapiac dealerei ideges kereskedésről számoltak be. A dollár kurzusa - akárcsak az euróé - hevesen ingadozott a nap folyamán. Londoni elemzők szerint az MNB jobban tenné, ha "ráülne a kezére".

Kedden 15 órakor 3,53 százalékon állt a forint a bankközi devizapiacon a sáv erős oldalán, a nap folyamán elért leggyengébb pozíciója 2,64 százalék volt. Hétfőn a hivatalos kereskedés után 4,73 százalékon állt a magyar valuta.


Az euróval 15 órakor 272,30/50 forinton kereskedtek, a legerősebb árfolyama 274,90 forint, a leggyengébb 268,40 forint volt kedden, míg hétfőn késő este 268,80/269,20 forinton állt az közös valuta árfolyama.


A dollár kurzusa is hevesen ingadozott követve a nemzetközi és a forintpiaci tendenciákat is. A 15 órakor jegyzett 227,30/50 forintos árfolyam több mint 7 forinttal volt magasabb a 220,36/64 forintos hétfő délutáni jegyzésnél, de volt olyan üzlet is, amelyet 229 forint felett kötöttek.


Nehogy lemaradjon a valutaválságról!

Olvassa a FigyelőNet Monetáris politika dossziéját

A dealerek nagy forgalomról és ideges kereskedésről számoltak be. A jegybank délelőtti verbális intervenciója csak átmenetileg okozott forinterősödést, csakúgy, mint a nyitás előtt sejthető valódi forintvásárlása.


A piacon a jegybank további intézkedéseit várják, mivel a forint gyengülése mellett a forintpiaci derivatív kamatok és az állampapírpiaci hozamok elszabadulni látszanak.


Síri csend az állampapír-piacon


Sikertelen volt a három hónapos diszkont kincstárjegy aukció. Az állampapírok másodpiacán alig volt forgalom, a jegyzések is jobbára indikatívak voltak. A megszületett néhány üzletet a 2014/C és a 2009/C kötvényre 9,30/25 százalékon, illetve 11,0 százalékon kötötték, ami azt jelenti, hogy a hosszabb lejáratokon mérsékelt vételi érdeklődés tapasztalható. Hétfőn a tízéves másodpiaci hozam 8,54 százalék, az ötéves 10,02 százalék volt.


A forintpiaci derivatív kamatok irreális magasságokba szöktek. Az indikatív jegyzések egy hónapra 20 százalék, 3 hónapra 17 százalék, 6 hónapra 15-16 százalék közelébe kúsztak.

Az árfolyam első mélypontja kora reggel piacnyitás előtt 3,23 százalékon volt. Piaci vélemények szerint a nyitásra elért 4,28 százalékos pozíciót a jegybank forintvásárlása segítette elő.

A második forint erősödési hullám negyed tizenegykor következett be: a forint védelméről szóló közös kormány és a jegybank nyilatkozat rövid ideig 4,63 százalékra erősítette a forintot, majd ismét jelentős gyengülés következett. Hétfőn a hivatalos kereskedés után 4,73 százalékon állt a forint.

Az euróval 268,45 és 272 forint között kereskedtek 11 óráig, míg hétfőn késő este 268,80/269,20 forinton állt az árfolyam.


London: a legjobb, ha az MNB nem csinál semmit


A forintpiaci fejleményekről a külföldi elemzők körében az a vélemény, hogy az MNB-nek most ki kellene várnia, bár többek szerint nehéz lesz fenntartani a hivatalos ingadozási sávon belüli szűkebb árfolyamfolyosót.


Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési irodájának vezető térségi konzultánsa a kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy az MNB a megfelelő jelzést küldte a piacnak, és “továbbra is jó az esély arra, hogy a forintot ellenőrzés alatt tudják tartani”. Hozzátette ugyanakkor: a jelenlegi piaci környezetben az lenne a legjobb, ha a jegybank egyelőre nem csinálna semmit.


A likviditás olyan alacsony, hogy viszonylag kis tőkemozgások igen erős hatást gyakorolnak a forintra, és jelenleg az sem tudható egyértelműen, hogy ami jelenleg történik, azt ténylegesen a forintra nehezedő valódi és erős piaci nyomásnak lehet-e tekinteni – mondta a UBS elemzője. Ezért a jegybanknak “most rá kellene ülnie a kezére”, és semmiképpen nem kellene tovább emelnie a kamatot, mert az már nem lenne helyes jelzés a piacnak – tette hozzá.


Ambíciózus az árfolyamcél


Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a londoni piacon hallható véleményekkel, miszerint kérdéses a hivatalos ingadozási sávon belüli, 250-260 forintos szűkebb sáv fenntarthatósága, Cluse némileg kitérően annyit mondott: tény, hogy jelentős piaci aggodalom forrása “egy olyan meglehetősen ambiciózus árfolyamcél, amelynek fenntarthatóságát szélsőségesen magas kamatszinttel kell megfizetni”.


Kedden egyebek mellett a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltsége, a Dresdner Kleinwort Wasserstein írta le egyértelműen napi feltörekvő piaci helyzetjelentésében, hogy szerinte a legjobb megoldás az általa szükségtelennek nevezett 250-260 forintos szűk sáv feladása lenne. A DrKW szerint ezt a sávot csak újabb, igen meredek, akár 3,0-5,0 százalékpontos kamatemelés és/vagy közvetlen devizapiaci intervenció árán lehetne fenntartani, ami “a legkevésbé kívánatos alternatíva”.


A forintpiaci helyzetről Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke azt mondta: az MNB kedd délelőtti közleményéből akár újabb kamatemelés lehetősége is kiolvasható. A 250-260 forintos sáv fenntarthatóságához azonban az elemző szerint a monetáris eszköztár nem elegendő, ahhoz a kormány, főleg a pénzügyminisztérium együttműködése is szükséges. Mivel azonban a piacon jelenleg “felvetődnek bizonyos kérdések” a monetáris és a költségvetési oldal döntéshozóinak egységéről, igen nehéz a forintot a szűkebb sávban tartani – tette hozzá.

Nem indokolt a kamatpérmium


A kedden nyilvánosságra került makrogazdasági adatok, a GDP III. negyedévi 2,9 százalékos növekedése, illetve a beruházások 4,4 százalékos gyarapodása ismét azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, tehát semmi sem indokolja az eurókamatnál 10 százalékkal magasabb alapkamatot – mondta Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa.

A kutató szerint a pénteki, 300 bázispontos kamatemelés után ellentétes folyamatok indultak meg. A magasabb kamatprémium további befektetőket vonzhat, ugyanakkor piaci pozícióik átértékelésére is késztethette őket: tartják, vagy kivonják az állampapírjaikat.

“Mivel a ma nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok inkább kedvezőnek mondhatók, így a jegybank pénteki kommunikációja, miszerint a kamatemelés részben a fundamentumok gyengülésével magyarázható, továbbra sem érthető” – mondta Neményi Judit, aki 2001-ig az MNB ügyvezető igazgatója volt. A szakember szerint a jelenlegi 12,5 százalékos kamat a régióban csak csődközeli helyzetben lenne indokolt, márpedig a magyar gazdaság stabilitása vitathatatlan.

Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: “Ha a pénteki 300 bázispontos kamatemelés a forint árfolyam védelmében fogant meg, akkor mára ez a hatás elpárolgott, tehát értelmetlennek tűnik. Ráadásul ez a magas kockázati felár kifejezetten a forró tőkét vonzza, míg a magyar állampapírokba tartósan befektetőket elgondolkoztatja.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.