A szenzációs hír, miszerint egyesül a német Daimler-Benz és az amerikai Chrysler, 1998-ban látott napvilágot, a fúzió pedig még abban az évben lezajlott. A két cég egybe kelt mint két egyenrangú fél. Egyenlőségüket az ügyletben azért szükséges hangsúlyozni, mert a vállalategyesülések amerikai szabályai szerint a fúzió (Merger of Equals) adókedvezménnyel jár, szemben a felvásárlással, ami tehát pénzügyileg kevésbé kifizetődő.
Európai vállalatfelvásárlások – újabb politikai alku
Az Európai Unió tagállamai néhány nappal a stabilitási paktum elgáncsolása után csütörtökön újra összebeszéltek, és “övön aluli ütést” mértek az Európai Bizottságra, amikor különböző háttéralkuk segítségével megtorpedózták a vállalatfelvásárlási irányelvre előterjesztett bizottsági javaslatot. A versenyképességi tanács ülésén résztvevő miniszterek a bizottsági javaslat egyhangú leszavazásával elérték, hogy Brüsszelnek – ha csak nem akarja végleg eltemetni a 14 éve terítéken lévő jogszabály-tervezetet – a mostani megállapodás értelmében kell kidolgoznia a végleges változatot. A tagállamok által elfogadott “általános megközelítés” (ami még nem egyenlő az irányelv elfogadásával) a cégfelvásárlási irányelv több, eredetileg kötelezőnek szánt kulcselemét választhatóvá teszi a tagországok számára. A tizenötök által egyhangúlag támogatott változat és a bizottsági javaslat közötti fő különbség a vételi ajánlattal megkeresett cég defenzív lépéseit érinti. Az Európai Bizottság javaslata megtiltotta volna a kiszemelt cég igazgatótanácsának, hogy a részvényesek jóváhagyása nélkül meghiúsítsa az ellenséges felvásárlási kísérletet. A mostani kompromisszum a tagállamok belátására bízza, hogy megengedik-e a cégvezetőknek az ilyen jellegű védekező lépéseket. A jogszabály értelmében a tagállamok felmentést adhatnak kiszemelt vállalataiknak akkor is, ha a kérő olyan országból érkezik, ahol más szabályok érvényesek. Az új, kompromisszumos szövegnek elsősorban Németországban örülnek, ahol általában a legnagyobb a félelem, hogy a szabályok könnyítésével a német ipar zászlóshajói külföldiek tulajdonába kerülhetnek.
A fúziót követő évben a Chrysler-elnök Bob Eaton visszavonult vezetői tisztségéből, helyét a Benz korábbi első embere, Jürgen Schrempp immáron egyedül foglalhatta el. A rákövetkező évben “borult ki a bili”, amikor a már egyedüli trónörökös a Financial Times üzleti-pénzügyi lapnak kijelentette: az egyenlő felek közötti üzlet hangsúlyozása tulajdonképpen csak „pszichológiai kerülőút” volt a részvényesek meggyőzése érdekében.
Kirk Kerkorian amerikai milliárdos, aki befektetési társasága révén 13,75 százalékos pakettet birtokolt az elaggott modellekkel, önállóan versenyképtelennek bizonyuló amerikai Chryslerben, a fuzionált cég elnöke által adott interjú, illetve a fentebb idézett mondat kapcsán indított pert a már egyesült cég ellen. A felek most hétfőn találkoznak a bíróság előtt, bár lapértesülések szerint nem kizárt a peren kívüli egyezség sem.
Kerkorian befektetési társasága, a lánygyermekeiről elnevezett Tracinda nyolcmilliárd dollárra taksálja az ominózus interjúban megfogalmazottakat, melyből állítólag kétmilliárd a befektetési társaság közvetlen kára, hatmilliárd pedig büntetés, mert – mint a milliárdos állítja – Schrempp már a kezdet kezdetén felvásárlásra készült, ám nyilatkozataival becsapta a részvényeseket.
Nos, némi veszteség valóban érte a részvényeseket, hiszen a fúziót vagy felvásárlást hatalmas árfolyamesés követte: az 1999-es árfolyamcsúcsról egy év leforgása alatt a felére esett vissza egy Daimler-Chrysler papír ára. Márpedig Kerkorian ekkor kezdett el részéletekben, ám végleg kiszállni a német-amerikai autóüzletből.
Kirk Kerkorian
A kicsik már jól vannak
Időközben egy amerikai bíróság elveti a konszern elleni vádak ejtését, noha a cég ezt nyomatékosan kéri, és hatalmas aktaköteggel igyekszik igazolni, hogy Kerkorian az ügylet minden részletéről tudott. Ekkor Schrempp valószínűleg már nagyon megbánta, hogy felelőtlenül nyilatkozott a fúzió ügyében, bár az is igaz, hogy a ravasz milliárdos, ha éppen keres, más indokot is talált volna a Daimler-Chrysler ellen.
A józan ész szerint Kerkorian kezére játszik, hogy idén nyáron egy gyűjtőperben, ugyanezen vád alapján több korábbi Chrysler-kisrészvényest kárpótolt a DaimlerChrysler. Igaz, a követelt 22 milliárd dollárból csupán 300 milliót kasszíroznak a részvényesek, ráadásul a cég azt hangsúlyozza, hogy fizet ugyan, ám ez nem jelenti azt, hogy elismerné hibáját.
Peren kívül
Jürgen Schrempp
Az ítélet előtt azonban, amelyet a hírek szerint legkorábban márciusban hirdetne ki a Delaware szövetségi államban lévő Wilmington kisváros bírája, még van esély a peren kívüli egyezségre is. Legalábbis erről ír a német Handelsblatt hétfői száma.
Kerkorian ügyvédei állítólag már tárgyaltak az óriáscéggel, és mostanra már a kisrészvényesekéhez hasonló arányú kárpótlással is beérnék. Ebben az esetben pedig soha nem tudjuk meg, hogy valójában mi történt a német és az amerikai óriáscég között.
