A munkaadói oldal szerint viszont inkább arra kellene törekedni, hogy korlátozottabb jogosítványokkal, de már a jövő év elején megkezdhessék működésüket a felügyeletet gyakorló testületek. A kormányzati indoklás szerint a jelenlegi jogszabályi környezet a javaslatban szereplő felügyeletet tesz lehetővé, a befizetők szélesebb körű beleszólása azokban az európai országokban valósul meg, ahol az állami költségvetés nem vállal garanciát a társadalombiztosítási hiányok pótlására. A vitát nem zárták le, a következő egyeztetéseken megpróbálják közelíteni az álláspontokat.
A vitában a szakszervezeti oldal képviselője idézett az előterjesztésből, miszerint a felügyeletet gyakorló társadalmi tanácsok számára biztosított ellenőrzési funkció rendkívül aggályos lenne. Mint a szakszervezeti szóvivő mondta: ez igaz, mert ekkor a tanácsok ténylegesen ellenőrizni is tudnak, hogy mire fordítják a járulékbevételeket.
A szakszervezetek pedig ezt kívánják elérni, számukra nem elegendő a testületek valamiféle tanácsadó, a kormányzati felügyeleti munkát segítő funkciója. Ha ehhez jogi kereteket kell változtatni, akkor úgy kell megoldani. Ha több idő kell mindehhez, s nem a jövő év elején, hanem csak tavasszal alakíthatók meg a testületek, a szakszervezeteknek még ez is jobb megoldás.
A kormányzati oldal szerint a társadalombiztosítási alapok pénzeszközeinek kezelését mindenre kiterjedően behatárolják a jogi normák. Az alapokat teljes körűen ellenőrzik az állami szervezetek, így az ÁSZ, a KEHI, illetve az APEH. A létrehozandó tanácsok a kormányzati vélemény szerint csak az ellenőrzések kezdeményezésére kaphatnának jogosítványt.
A munkavállalói oldal szóvivője komikusnak nevezte, hogy az előterjesztésben már a tanács tagjainak tiszteletdíjáról van szó, miközben az olyan alapvető kérdésekben sincs még egyetértés, mint a jogosítványok.
A munkaadói oldal szóvivője szerint a kormányzati előterjesztés ugyan nem elégíti ki maximális elvárásaikat, de annak alapján, azt javítva megvalósulhat a tb-alapoknál a társadalmi nyilvánosság, a társadalmi kontroll. A tb-alapoknál kialakult egy irányítási rendszer, ezt figyelembe kell venni.
A munkaadói oldal szóvivője kérte a szakszervezeteket, hogy a további vitához írásban terjesszék elő javaslataikat, megkönnyítve a munkát. A pénteki ülésen a szociális partnerek konzultáltak az Európai Szociális Kartában vállalandó további kötelezettségekről. A kormányzati előterjesztés szerint a Magyarország által már ratifikált 12 cikkelyen kívül további négy cikkelyre vállalhatna az ország kötelezettséget, illetve az egyik kiegészítő jegyzőkönyv négy cikkelye közül háromra.
A vitában a szakszervezetek támogatták újabb cikkelyek megerősítését, ugyanakkor sürgették, hogy ezek közé mielőbb kerüljön be a méltányos díjazásra vonatkozó előírás vállalása.
A kormányzati javaslat szerint Magyarország kötelezettséget vállalna a foglalkoztatás alsó korhatárának meghatározására, a szakképzéshez való jogra, a társadalombiztosítási rendszer létrehozására, fenntartására, valamint a fogyatékkal élő személyek jogaira vonatkozó cikkelyek teljesítésére. A kormányzati előterjesztés teljesíthetőnek ítéli meg a kiegészítő jegyzőkönyv három cikkelyének ratifikálását is. Ezek a foglalkoztatás során betartandó egyenlő bánásmódra, az információhoz és konzultációhoz való jog érvényesítésére, valamint a munkakörülmények megszabásában és javításában való részvételre vonatkoznak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
