A Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, az ITDH romániai hálózatának igazgatója, Halász János a Ziua című bukaresti lap szerint kijelentette, hogy Magyarországnak van gyakorlata az európai pénzekhez való hozzáférésben, valamint olyan jól kiépített kapcsolati rendszere van, amelyet Románia javára kell felhasználni. Magyarország felajánlása, említette meg ő, annak következtében jelentkezett, hogy hazája az integráció, 2004 után már nem fog jelentős összegeket kapni az EU-tól.
„A 2004-es év nehéz lesz Magyarország számára, de a 2005-ös már a magyar diplomácia ügyességétől fog függeni, melynek lobbiznia kell majd és minthogy Magyarország érdekei egybeesnek Románia érdekeivel, Magyarország lesz Románia legnagyobb lobbistája az EU-ban”, hangsúlyozta ki Halász János. „EU-n belüli forrásokból azt tudtam meg, hogy mintegy 7,2 milliárd eurós készség van a csatlakozni vágyó két ország részére. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy ezen összegből Románia 5 milliárd eurót kap majd, csak tudjon életképes terveket felmutatni”, tette hozzá a magyar szakértő.
Az EU-csatlakozás után azt feltételezik, hogy Magyarországra költöznek majd az Unióba exportáló román cégek logisztikai központjai. „Például, az üdítőitalokat, konzerveket, vagy elektromos háztartási eszközöket exportáló cégek Magyarországon csomagolhatják, vagy szerelhetik majd össze termékeiket, ezzel elkerülve az EU-határon történő hosszadalmas vámolást és optimalizálva elosztásukat” – magyarázta Halász János.
Ezzel összefüggésben a Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője azt mondta, hogy 2004 májusa után nagy magyar befektetői hullám jelenik majd meg Romániában, de ez fordított irányban is jelentkezik majd. „Most mindkét irányra gondolunk, amikor a két ország közötti kapcsolatokról van szó. Már nem egyirányú utcákban gondolkodunk. Romániát minél hamarabb az Európai Unióban akarjuk látni, de ez már nem tőlünk függ” – tette hozzá Halász.
Ő úgy becsülte, hogy a romániai magyar befektetések értéke eléri a 600 millió dollárt, többségük pedig Hargita, Kolozs és Maros megyékben jelent meg.
A magyar tisztségviselő felhívta a figyelmet a gazdasági mikrorégiók létrehozásának szükségességére, melyek véleménye szerint, kitűnő lehetőséget biztosítanak majd a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. „Ez természetes dolog, mely a gazdasági fejlődéssel jár együtt. Normális dolog, hogy létezzen egy gazdasági mikrorégió például, Nagyvárad és Debrecen részvételével, mivel vannak közös érdekek, Nagyvárad pedig távolabb van Bukaresttől, Debrecen pedig távolabb Budapesttől” – magyarázta Halász János.
Forrás: Eurocom Kft./Romániai Sajtófigyelő
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
