Az euróval 260,90/261,10 forinton kereskedtek délután, egy forinttal drágábban a hétfőn jegyzett 259,90/260,0 forintos kurzusnál. A forint a kereskedés első félórájában 7,99 százalékról zuhant le 7,07 százalékig, utána már nem volt sem nagy forgalom, sem heves árfolyam ingadozás a kereskedők szerint.
A magyar valuta a 259,80 forintos nyitó euró árfolyamot kivéve egész nap gyengébb volt a jegybank által az inflációs cél elérése szempontjából még megfelelőnek tartott 250-260 forint/eurós kurzusnál. A közös valuta árfolyama 259,80 és 262,40 forint között ingadozott, a délelőtt második felétől pedig jobbára a 261-261,50 forintos tartományban maradt.
A dollár 221-223 forint között mozgott, a délutáni 221,00/25 forintos kurzus egy forinttal volt erősebb a hétfői 220,00/20 forintos árfolyamnál. A forint gyengülése ezúttal is a külföldiek állampapír eladásával függött össze, amit részben a zloty gyengülésének és a lengyel állampapír hozamok emelkedésének lehet betudni. A fő ok azonban kereskedők szerint az, hogy a csütörtöki államkötvény-aukción magas hozamokra spekulálnak a külföldi befektetők. A magyarországi bankok szabad eszközei ugyanis várhatóan nem gerjesztenek akkora keresletet, hogy az lényegesen leszorítsa a hozamokat, így a külföldiek jószerével szabad kezet kapnak az árfolyamok kialakítására.
Piaci források szerint a jegybank nem interveniált a magas állampapírhozamok miatt. Az MNB szóvivője azonban délután úgy nyilatkozott, hogy noha átmenetinek tekintik a jelenlegi piaci folyamatokat, ám ha szükség lesz rá, a jegybank bevatkozik. Az állampapírpiaci hozamszintek már reggel 25-30 bázisponttal meghaladták a hétfői másodpiaci benchmarkokat, a nap folyamán ehhez még további 10-15 bázispontos emelkedés járult, majd az MNB verbális intervenciója után 25 bázispontos lefelé korrekció következett be. A hároméves benchmark 10,10 százalékon, az ötéves államkötvény hozama 9,45 százalékon állt délután, a tízévesé pedig 8,50 százalékra nőtt.
A forintpiacon az overnight kamat 20 bázisponttal 9,80/10,20 százalékra csökkent a mérséklődő likviditáshiány miatt. A hosszabb lejáratokon kialakult magas piaci kamatszintre tekintettel a bankok mindössze 21,5 milliárd forintot kötöttek le a jegybankban két hétre 9,50 százalékos kamatra, míg a lejáró betét összege 88,4 milliárd forint volt. A hosszabb lejáratokon az összes kamatjegyzés követte az állampapír piaci hozamszint emelkedését. Egy héttől egy évig 10,30-10,50 százalékon állapodtak meg a kamatok, ami piaci vélemények szerint mintegy 100 bázispontos jegybanki kamatemelés beárazását tükrözi. A kivárási hangulat miatt forgalom azonban alig volt a hosszabb lejáratokon.
Többen vélik úgy, hogy a csütörtöki állampapírpiaci aukció sikere vagy sikertelensége meghatározó lesz a közeljövő tendenciáit illetően, mondják a kereskedők.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
