Az orosz Jukosz és a Szibnyeft olajtársaság vezetői hétfőn nyilvános értekezletet tartottak, hogy lelket öntsenek a részvényesekbe, és megerősítsék: a két cég egyesítése a tervek szerint halad, s év végére lezárják az ügyletet.
Megtorpantak a befektetők
Skandinávia és egyben Európa legnagyobb acél alapanyaggyártó konszernje, a finn Rautaruukki csoport úgy döntött, hogy a Jukosz-botrány okozta bizonytalanság miatt elhalasztja Oroszországban és a többi volt kommunista országban tervezett befektetéseit.
Szükség is van a részvényesek lelkesítésére, hiszen éppen hétvégén jelezte Bruce Misamore, a Jukosz pénzügyi vezetője, hogy a társaság – jobb piaci kondíciókra várva – egyelőre meghatározatlan időre elnapolja egymilliárd dolláros kötvénykibocsátási akcióját. Eredetileg még ebben az évben jelentkeztek volna a kötvénnyel, de októberben a vállalat már jövő január-februárra halasztotta a kibocsátást.
Elemzők körében felmerült, hogy a kötvénykibocsátás elhalasztása esetleg hátráltatná a korábban beharangozott Jukosz-Szibnyeft fúzió végrehajtását. Bruce Misamore szerint azonban elegendő tőkéjük van a Szibnyefttel való fúzió finanszírozásához, annál is inkább, mert nemrégiben összesen 2,6 milliárd dollárral felérő hitelt vettek fel, 1,6 milliárdot a SocGen bank, 1 milliárdot pedig a Citibank vezette konzorciumtól. Ez utóbbi fél milliárd dollárra történő kiterjesztését azonban Misamore is szívesen látná. Hozzátette azonban, hogy a Szibnyefttel való összeolvadás végelegesítése után viszont kisebb lesz a hiteligény, a két vállalat együttes adóssága az év végén 4,1 milliárd dollár körül alakul.
A második Putyin köztársaság
Alig tíz börtönbeli nap után lemondott Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz orosz olajtársaság elnöke. A The Moscow Times ezt úgy értékelte, hogy elkezdődött a második Putyin-féle köztársaság, amelyben a titkosszolgálati erőcsoport vált meghatározóvá a Kremlen belül. Az új, kiépülőben lévő hatalmi sémában az állami vagyont az állami bürokrácia kezébe helyezik vissza, amelynek vezető posztjain a titkosszolgálatok hazafias tisztjei ülnek.
A orosz részvénypiacon októberben, a Jukosz főtulajdonosa, Mihail Hodorkovszkij letartóztatást, majd lemondását követően mutatkoztak először a bizalmatlanság jelei. A befektetők attól félnek, hogy a jelenlegi orosz vezetés felülvizsgálja a 90-es évek oroszországi magánosítását. Azok a hírek sem segítették a bizalom helyreállítását, miszerint a moszkvai kormányzat az olajszektor profitját az eddiginél jobban meg szeretné adóztatni: a kormányban vannak, akik úgy érzik, ez az iparág túlságosan nagy nyereségeket termel ki.
A letartóztatás és az iparágra nehezedő nyomás miatt elemzők felvettették, hogy valószínű a Jukosz termelésnövekedésének lelassulása. Nyilván a negatív várakozásból adódó hátrányokat kívánja enyhíteni a Jukosz és a Szibnyeft azzal a bejelentéssel, hogy jövőre több mint 20 százalékkal bővítik a termelésüket.
Fúzióba menekülnek
A jelenlegi nehézségek ellenére is, hosszabb távon komoly perspektívát ígér a Jukosz és a Szibnyeft egyesülése. Simon Kukes, a Jukosz orosz születésű amerikai állampolgár vezérigazgatója úgy nyilatkozott: annak ellenére is megőrzik iparági pozíciójukat, hogy a Jukosz több részvényesét és volt vezetőjét őrizetben tartják a moszkvai hatóságok. Mint mondta, az egyesülő Jukosz-Szibnyeft vállalat jövőre napi 2,85 millió hordóra növeli termelését az idei napi 2,3 millió hordós átlagról.
Ezzel a világon a negyedik számú magán-olajtársaság lesz az amerikai ExxonMobil, a brit-holland Royal Dutch/Shell és a brit BP mögött, körülbelül akkora nyersolajtermeléssel, mint az OPEC-tag Venezueláé. A két társaság az idén 19 százalékkal növelte a termelését. Ez adta a teljes orosz termelésnövekedés felét, s koncesszióikban van a világon a nagyságra második kitermelhető olajtartalék.
