Heise az Európai Unió bővítésével foglalkozó legújabb Allianz-tanulmány közzétételének alkalmából fejtette ki véleményét, s úgy számol, hogy az említett országok csatlakozása az európai monetáris unióhoz legkorábban 2007-ben következhet be. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország euróövezeti tagságát Heise 2009-ben várja.
Magyarország hivatalosan is hangoztatott törekvése az, hogy az ország 2008-tól legyen az euróövezet része. A Deutsche Bank Research kutatórészlegnek is meggyőződése, hogy a balti államok, valamint Szlovénia teljesíti majd elsőként a maastrichti kritériumokat, amelyek között egyebek között az szerepel, hogy az államháztartási hiánynak nem szabad meghaladnia a GDP 3 százalékát, a közadósságnak pedig a 60 százalékát. A belépőknek a tagság előtt két évet az európai átváltási mechanizmus, az ERM II. kötött árfolyamrendszerében is el kell tölteniük.
A Deutsche Bank Research EU-szakértője, Barbara Böttcher amellett érvel, hogy Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot ne kezeljék tömbként, sem intézményi, sem gazdasági okai nincsenek annak, hogy egy kalap alá vegyék őket. Az Európai Unióba való belépéstől eltérően nincs szükség arra, hogy az összes tagjelölt azonos tempóban törekedjen az EU-n belüli euróövezetbe. Böttcher a legtöbb kérdőjelet Lengyelország neve mellé írja, miközben a legerősebb politikai ambíciókat a lengyelek táplálják.
Michael Heise vallja, hogy Törökországgal 2005-ben megkezdődnek a felvételi tárgyalások, de az ország tényleges EU-felvételével legkorábban csak a következő évtized közepén lehet számolni.
Az Allianz-tanulmány úgy véli, hogy a régi és az új EU-tagállamok között még huzamosabb ideig jelentős aránytalanságok lesznek. A szakértők számításai szerint az új tagállamok egy főre jutó átlagjövedelme a régi tagokénak a 23 százaléka jelenleg, s az arány 2013-ban is csak 29 százalék lesz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
