Belföld

Felügyeleti függetlenség – megszűnik?

admin
admin

2003. 11. 21. 11:50

A pénzügyi ellenőrző hatóságok függetlensége nem csak hazánkban téma. Az IMF és a Világbank szerint az elmúlt évtized kríziseihez nagyban hozzájárult, ha a politika beleavatkozott.

A pénzügyi szektorok szabályozásának és felügyeletének politikai jellegű befolyásolása jelentősen hozzájárult a ’90-es évek pénzügyi válságainak elmélyüléséhez és eszkalálódásához – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank egy közel egy évvel ezelőtt készített közös tanulmányában, amely aktualitásából aligha veszített mostanára, sőt…


Veszélyben a PSZÁF?

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelenleg a parlament előtt lévő tervezett átalakítása nyomán megszűnne a felügyelet függetlensége – egyebek mellett ez áll a szervezet legutóbbi közleményében. A törvénymódosítás ugyanis olyan jogokat adna a pénzügyminiszternek, amelyek révén a kormányzat közvetlenül, bármikor hozzájuthat az állampolgárok és a gazdasági társaságok titkos adataihoz. Ez súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat – hangsúlyozza a felügyelet. Az aggályokkal kapcsolatban Veres János politikai államtitkár elmondta a FigyelőNetnek, hogy a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló jogszabály a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közigazgatási rendszerben elfoglalt helyének egyértelművé tételéről rendelkezik, ám a szervezet függetlenségét egyáltalán nem kérdőjelezi meg, azaz a felügyeleti eljárásokba, konkrét ügyekbe a továbbiakban sem lehet beavatkozni. A függetlenség garantálásával párhuzamosan azonban a PSZÁF elszámoltathatóságát is követelménnyé kell emelni, amihez alkalmas eszköz a nemzetközi színtéren is elfogadott, például Németországban és Portugáliában is alkalmazott felügyeleti modell meghonosítása. 

A függetlenség feltételei

A két szervezet 1999. májusában egy speciális, a Pénzügyi Szektorokat Értékelő Programot (FSAP) indított, amelynek keretében mintegy 50 ország pénzügyi szektorának stabilitását és kockázatait vizsgálta, elsősorban annak tükrében, hogy a szabályozási és ellenőrzési háttér mennyire tekinthető függetlennek. A vizsgálat tavaly összegzett tanulságai szerint számos felügyeleti hatóság hatékonyságát nehezíti a politikai befolyásgyakorlás, amely alapvetően három területen nyilvánul meg: a felügyeleti döntéshozatalban, a felsővezetés elmozdításában és a szervezetek költségvetési függetlenségének hiányában.

Ezek a tényezők nagyjából le is fedik azokat a területeket, amelyeket a tanulmány külön megemlít mint a független és hatékony felügyeleti munka kulcsfeltételeit. A nevesített faktorok egyike, a szabályozási függetlenség az IMF és a Világbank szerint a magyar felügyelet esetében is hiányzik, nincs ugyanis olyan jogköre, amelynek révén önállóan alkothatna prudenciális szabályokat. Nincs ilyen jogköre egyébként többek között Németország, Olaszország, Korea és a Dél-Afrikai Köztársaság felügyeletének sem.

Kontroll a beszámoltatás és az átláthatóság

Az ellenőrzési függetlenség mint második kulcsfeltétel terén sem ideális a magyar hatóság helyzete. Az IMF és a Világbank szerint ugyanis teljes autonómiát kellene élvezniük a pénzügyi felügyeleteknek, abba pedig beletartozna a rendelkezési jog gyakorlása. Ausztrália, Belgium, Olaszország és Nagy-Britannia e téren élen jár, de például Ausztria, Csehország és Magyarország felügyeletei nem élveznek maximális önállóságot, igaz, még mindig jobb a helyzet, mint mondjuk Malájziában, ahol a rendelkezési jogot teljes mértékben a kormány gyakorolja.

Az intézményi és pénzügyi függetlenség szintén elengedhetetlen a politikai érdekektől mentes, hatékony szakmai munkához. Vagyis: a vezető felügyelők kinevezése és menesztése, valamint az egész felügyelet működését szavatoló anyagi források se tartozzanak közvetlen kormányzati kontroll alá.

A két szervezet ugyanakkor külön kiemeli, hogy a felügyeleti függetlenség nem azonos a politikai kontroll teljes hiányával. A hatóságok korrekt beszámoltatása és működésük teljes átláthatósága alapvető annak érdekében, hogy ne élhessenek vissza a rájuk ruházott hatalommal.

Tanulságok

Az 1994-es venezuelai bankválság kirobbanásához erősen hozzájárult, hogy a felügyelet gyenge, önállótlan és politikailag befolyásolható volt, ahogyan ez később a távol-keleti országokban is komoly problémákat idézett elő – írja az IMF és a Világbank. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság kitörése előtt például Korea egyes pénzügyi intézményeinek felügyelete az ottani pénzügyminisztérium alá tartozott, és egyébként is jellemző volt a térségben a politikai nyomásgyakorlás a pénzügyi szektor problémáinak kezelésében. Ez például Koreában konkrétan azt jelentette, hogy a politikailag „fontosabb” bankok állami pénzekből friss tőkéhez juthattak, míg másokat veszni hagytak.

Japán pénzügyi nehézségeiben szintén jelentősen része volt annak, hogy az ottani felügyeletet a pénzügyminisztérium alá rendelték, és korlátozták függetlenségét– állítja a tanulmány. Bár ez esetben a közvetlen politikai nyomásgyakorlás kevésbé volt jellemző, a rendszerből legalábbis hiányzott az átláthatóság, és a kormányzat bizonyos, egyes bankokat érintő rejtett garanciavállalásai komoly kockázatot hordoztak. A felügyelet gyenge hatékonysága miatt a ’90-es évek végén végül átalakították a rendszert, és integrált pénzügyi felügyeletet hoztak létre, amely a korábbinál nagyobb önállósággal és transzparenciával tevékenykedik – egyelőre azonban alig nagyobb eredményességgel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 28.
Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnok ökölvívó Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrának avatásán Budapesten, a Gesztenyés kertben 2017. március 28-án. A szobor Fekete Géza alkotása.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.