Az adózás területén az uniós szabályozás meglehetősen nagy szabadságok biztosít a kormányoknak, a tagországok parlamentjeinek. Ez azonban az integráció egyre szorosabbra füzesével mind nehezebben tartható fenn. Az eltérő gazdálkodási feltételek károsan hatnak a versenyre, csak részben teszik lehetővé az integrációból fakadó előnyök hasznosítását.
Különösen érzékletessé váltak az ellentmondások az egységesülő energiapiacon a liberalizáció előrehaladását követően. Ezért fogadtak el az unió környezetvédelmi miniszterei októberben az energia adózásáról új irányelvet. Az irányelv szerint jövedéki adó terheli majd az elektromos energiát, a szenet és a földgázt is. Ezzel egyidejűleg egységesen megemelkedik a gázolaj jövedéki adójának mértéke is.
Az Európai Bizottság indokolása szerint a tagállamokban különböző mértékű jövedéki adó az energiahordozóknál korlátozza a piaci versenyt. A direktíva érvényesülésétől azt remélik, hogy az energia-felhasználók között egyenlőbb versenyhelyzet alakul ki, mivel a gázolaj mellett más energiaforrások és hajtóanyagok is az uniós adózás hatálya alá kerülnek. A változások azonban fokozatosak, a tagországoknak és a csatlakozóknak is időt hagynak a felkészülésre. Az új jogszabályt várhatóan szelektíven alkalmazzák, bevezetéséhez számos mentesség és átmeneti időszak kapcsolódik. Az Európai Bizottság néhány héten belül átmeneti intézkedéseket javasol a jövő májusban csatlakozó államok számára.
Szakértők úgy vélik, hogy a gázolajnál előirányzott adóemelés hatása Magyarországon nem lesz érezhető, idehaza ugyanis az EU-s szintnél már most is magasabb a dízel jövedéki adójának mértéke. Csakúgy, mint a jelenlegi tagállamok, az újak is számos könnyítésre számíthatnak a jövedéki adókban – az igényeket viszont rövid időn belül hivatalosan kell jelezni Brüsszel felé. Az EU ezt követően még az év vége előtt átmeneti intézkedésekre tesz majd javaslatot. Fontos, hogy a jövedéki adó az említett energiafajtákat csak akkor terheli majd, ha azokat üzemanyagként vagy fűtőanyagként forgalmazzák. Ha nyersanyagként vagy kémiai alapanyagként kerülnek forgalomba, akkor a jövedéki adót nem kell meg fizetni. A tervezet más szempontból is differenciál: a statikus motoroknál és mezőgazdasági célból használt energiaforrásoknál a jövedéki adó mértéke alacsonyabb lesz. Az energiaadó megfizetése alól a hőerőművek is mentesülnek.
A jogszabály a tagállamok számára azt is lehetővé teszi, hogy különböző adómértéket alkalmazzanak a kereskedelmi és a nem kereskedelmi hasznosítású gázolaj esetében. Türelmi időt kaphatnak azok a tagállamok, amelyeknek nehézséget okoz az új minimális adószintek bevezetése. Az átmeneti időszak legfeljebb 2007. január 1-ig tarthat. Ahhoz viszont, hogy egy állam türelmi időt kapjon, fokozatosan, évről-évre közelítenie kell adókulcsait az általános uniós szinthez. Egyes szakértők úgy vélik, hogy Magyarországon az EU-s csatlakozás után – csakúgy, mint például Ausztriában – csökkenhetnek az energiaárak, mert megnyílik az energiaszolgáltatási piac, ezzel a verseny lefelé szoríthatja az energiahordozók árát. Más vélekedések szerint Magyarországon már az ország uniós tagsága előtt csökkenteni kellene a gázolja jövedéki adóját.
Korábban ezt a Pénzügyminisztérium a gázolaj esetén literenként 5 forinttal tervezte csökkenteni, az üzemanyag-turizmus által okozott jelentős bevételkiesés miatt. A Magyar Ásványolaj Szövetség számításai szerint 2002-ben annyian tankoltak a határokon túl, hogy ez a költségvetésnek jövedéki adóból 20 milliárd, áfa-bevételből 10 milliárd forintos kiesést okozott. A literenkénti 5 forintos csökkenés a jövő évi költségvetés tervezete szerint elmarad. Emiatt a közúti fuvarozók szövetségei azt tervezik, hogy a drágább tankolás és az autópályadíjak miatt jövőre a tarifák 35-100 százalékos emelésére tesznek javaslatot.
