Belföld

E-kormányzat – államigazgatási álom?

admin

2003. 11. 20. 13:07

A Magyar Információs Társadalom Stratégiai koncepciójának fontos része az e-kormányzat 2005-ig szóló programterve: az határozza meg a kormány e-közigazgatással összefüggő feladatait.

A hazai internethasználat továbbra is erősen elmarad a nyugat-európai átlagtól, de azok, akik használják az internetet, szeretnék nagyobb hasznát venni. A hazai kutatások adatai szerint az internetet használók több mint háromnegyede, sőt az internetet nem használóknak is nagyjából a fele szívesen intézné elektronikusan közszolgálati ügyeit, ha tehetné. A vállalkozások, főleg a közép- és kisvállalkozások körében még nagyobb ez az arány: az internethez hozzáférő cégek közül 10-ből 9 használna elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat, az internet-hozzáférést nem szerzett cégek közül meg 10-ből 6.


Kétoldalú kommunikáció

A vállalatok legnagyobbrészt adózási és társadalombiztosítással ügyek intézésére, valamint adatszolgáltatásra alkalmaznák az internetet, nekik tehát a fejlettebb kétoldalú és tranzakciós lehetőségekre volna szükségük. A hazai civil szervezetek főleg az információszolgáltatás és egyszerű kommunikáció, információkérés iránt érdeklődnek.

Az elektronikus ügyintézés iránti kereslet más számokban is megmutatkozik: immár több száz ezren intéznek interneten banki ügyeket, s mobiltelefonon még ennél is többen. S jóllehet Magyarországon magánszemélyek egyelőre nem vallhatják be adótartozásaikat elektronikus úton, bevallást kitöltő programokat már letölthetnek az APEH internetes oldaláról. Szívesen is támaszkodnak ezekre: a tavalyi 2 millió 350 ezer személyi jövedelemadó-bevallás közül 630 ezret az internetről letölthető programmal töltöttek ki, vagyis az összes bevallás 26,1 százalékát.


Kapu és párbeszéd

 

Az Elektronikus Kormányzati Központ tartja fenn a Magyarország.hu kormányzati portált is, amelynek az üzemeltetését a Kopint-Datorg Rt. végzi. A februárban indult portál része lett a virtuális okmányiroda is, vagyis ez az oldal a kapu a különböző szolgáltatásokhoz. Az ügyintézés részben találhatók emellett a korábbi ekormanyzat.hu portál tartalmai is, amelyek között számtalan ügyleírás található. Emellett bizonyos ügyekben interakcióra is lehetőség van, így például a gépjárműkereső vagy az ingatlankereső esetében – sorolta Bódi Antal, a Kopint-Datorg Kormányzati Portál Divíziójának stratégiai igazgatója. A portál ezen kívül négy további nagy részre osztható: a kormányzati hírek mellett Magyarországról szóló információk olvashatók az oldalakon, emellett pedig a legnagyobb hazai EU-információs bázis is itt található. A stratégiai igazgató mégis talán a “Párbeszéd” fórumra a legbüszkébb, mivel egyedülálló kezdeményezést indítottak el: más fórumokkal ellentétben itt csakis valódi névvel lehet jelentkezni, amit ellenőriznek is. Mint Bódi Antal elmondta: sokkal jobban megfontolják az emberek, mit mondanak, ha tudják, nevüket is adniuk kell a véleményükhöz. Az XR várható ügyfélszámát is előre jelezheti, hogy naponta mintegy 50-100 ezer felhasználó fordul meg a Magyarország.hu oldalain, és ezek 30 százaléka az ügyintézéssel kapcsolatos információkat keresi. 


Stratégia már van



Az e-kormányzati szolgáltatások indulását megkönnyítheti az, hogy szeptember végére a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központja a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) részeként elkészítette és társadalmi vitára bocsátotta az E-kormányzat 2005 stratégia és programtervét. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a 25 tagú Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság a tervek szerint még az ősszel a kormány elé terjeszti a MITS-et. Az informatikai tárca kérésére a MITS-ben érintett minisztériumok elkészítették a maguk részstratégiáit, s a dokumentum további részstratégiákat is tartalmaz, például az e-aláírással, az e-kártyával és az e-önkormányzattal kapcsolatos programokat.

A MeH Elektronikus Kormányzati Központ által kidolgozott e-kormányzati stratégia meghatározta a magyar kormány e-közigazgatási alapelveit. A tervezetnek az a legfontosabb feladata, hogy láthatóvá tegye a közigazgatás szereplői előtt a kormányzati munka megújításának kiindulópontjait, elveit, várható hatásait, következményeit – szögezi le a társadalmi vitára bocsátott dokumentum. Az elektronikus kormányzat fejlesztésével hosszú távon hatékonyabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá kell válnia a közigazgatás és az állam működésének.

A stratégia két fontos integrációs célterületet különít el. Az egyik: egységes közműkoncepciót kell kialakítani, vagyis az eddigi szigetszerű fejlesztéseket és a hagyományos szolgáltatásokat szabályozott rendszerré kell összefogni. A másik: “a szolgáltatási végpontok közelebb vitele a társadalomhoz”; a közösségi hozzáférés fejlesztése révén az internethez közvetlenül nem csatlakozó állampolgárok sem rekesztődnek majd ki a hálózati közigazgatási szolgáltatásokból.

Az Európai Unió elvárásai

 

Az Európai Bizottság 1999 végén hozta nyilvánosságra az első eEurope programtervezetet, amelyet az eEurope 2002 és az eEurope 2005 követett. Magyarországnak a 2004. májusi uniós csatlakozását követően a tagállamok által elfogadott eEurópa2005 akcióterv célkitűzéseit kell megvalósítania. A program szerint 2005-re az EU tagállamoknak rendelkezniük kell modern online kormányzati szolgáltatásokkal (e-kormányzat, e-oktatás, e-egészségügyi szolgáltatások), valamint dinamikus elektronikus kereskedelmi környezettel. Ezen célok eléréséhez a tagállamoknak széles körben, versenyképes áron elérhető szélessávú hozzáférést és biztonságos információ infrastruktúrát kell teremteniük. A programban központi szerepet kap a pán-európai kormányzati szolgáltatások kiépítése. Az Európai Unió ajánlása a 20 leginkább keresett szolgáltatás online elérhetővé tételéről az állampolgári és a vállalkozói elvárások és igények összegzését adja, egyúttal egyfajta előírásként, megteremtendő normaként működik.

A polgároknak nyújtandó szolgáltatások:
Jövedelemadó
– adóbevallás megtétele, értesítés a kivetett adóról
Álláskeresés
– munkaügyi hivatalok
Társadalombiztosítási kifizetések (legalább három az alábbi négy lehetőség közül)
– munkanélküliek járulékai
– gyermekek után járó pótlékok
– gyógyászati költségek
– tanulói ösztöndíjak
Személyi dokumentumok
– útlevél, gépjárművezetői jogosítvány
Gépkocsik nyilvántartásba vétele
– új, használt, importált autók
Építési engedély kérelem
A rendőrségnek tett bejelentések
Közkönyvtárak
– katalógusokhoz, keresési lehetőségekhez való hozzáférés
Születési és házassági bizonyítványok
Felsőbb oktatásba való jelentkezés
Költözés bejelentése
Egészségüggyel összefüggő szolgáltatások
– például interaktív tanácskérési lehetőség a különböző korházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések

Az üzleti szférának nyújtandó szolgáltatások:
Hozzájárulások munkavállalók részére
Társasági adó
Általános forgalmi adó
Új társaság bejegyzése
Adatközlés a statisztikai hivatalnak
Vámnyilatkozat
Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek
Közbeszerzés 


43 milliárd fejlesztésre



A kormányzat 2004-ben a források nagyobbik részét – az előbbi indokoknak megfelelően – átfogó fejlesztési programokra fordítja. A jövő évi költségvetés tervezete szerint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 43 milliárd forintból gazdálkodhat majd, ebből kell valóra váltania egyebek között a Magyar Információs Társadalom Stratégián alapuló célokat.

A jövő évre szóló tervek nem kis részben az idén megkezdett programok folytatását tűzik ki: az idén indult el a Közháló program – Magyarország valamennyi közintézményének széles sávú kapcsolattal való ellátása. A minisztérium az első szakaszban hét közbeszerzési eljárást indított el; a hétből öt tárgyalásos, kettő nyílt közbeszerzési eljárás. A tárgyalások még folynak, az eljárások várhatóan december közepéig lezárulnak – tudtuk meg Mohácsi Bélától, az IHM információs társadalom programok helyettes államtitkárától.

A Közháló a piaci szereplők szolgáltatásaira támaszkodik, nem új hálózat tehát. A tervek szerint a 2005 harmadik negyedévéig tartó első szakaszban összesen 7300 végpont létesül, s ezeknek a végpontoknak több mint a fele már 2004-ben meglesz; erre a minisztérium jövőre csaknem 4 milliárd forintot fordít.

A Magyar Információs Társadalom Stratégiához, illetve a Közhálóhoz kapcsolódik az eMagyarország program is; ennek költségei meghaladják a 2 milliárd forintot. A tervek szerint jövő májusig az országban legalább 2004 eMagyarország pont nyílik. A nyilvános internetpontokról azok is hozzáférhetnek majd az interneten közzé tett információkhoz, akiknek nincs otthoni, munkahelyi vagy iskolai hozzáférésük.

Mint Mohácsi Béla elmondta, ezeknek a pontoknak a kiépítésében igyekeznek a már meglevő nyilvános internetpontokra – internetkávézókra, könyvtárakra, teleházakra – támaszkodni. A közeljövőben a szaktárca egy újabb pályázatot is kiír majd azoknak a kistelepüléseknek, amelyekben a közelmúltban megszűntek a postahivatalok. A nyilvános internethelyek kiépítésével ezen települések is széles sávú kapcsolaton kommunikálhatnak a külvilággal, s a közvetítőpontokon át az e-közigazgatási szolgáltatásokat is felhasználhatnák.

Pályázatok minden szinten

Az MITS alapján folytatódnak az elektronikus közigazgatás kiépítésére indított s már megkezdett programok, pályázatok, és újabbak is indulnak majd. A jövő évben a minisztérium előtérbe állítja az eÖnkormányzat programot: annak jóvoltából fokozatosan a világhálón át is lehet majd használni az önkormányzati szolgáltatásokat. Az elektronikus közigazgatás használhatóságának fontos előfeltétele az elektronikus aláírás széles körű elterjedése. Az elektronikus aláírások elterjesztésére az IHM külön forrást szán. Mohácsi Béla hangsúlyozta: az elektronikus aláírást csak azután érdemes propagálni, hogy már működnek az erre épülő elektronikus szolgáltatások. A digitális aláírást, illetve az intelligens kártyák használatát népszerűsítő kampányt így várhatóan a jövő év második felében kezdik majd el.

Jövőre az MITS alapján indulnak meg a minisztérium pályázatai is. Az elmúlt hetekben az IHM közzétett egy egyenesen az önkormányzatoknak szóló pályázatot is: a maguk informatikai rendszerének fejlesztésére kaphatnak forrást, 40-50 millió forint értékben. Mohácsi Béla szerint a némelyik önkormányzatnál már bevált rendszereket szeretnék elterjeszteni.

Az informatikai és hírközlési ágazat a jövő évtől a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (NFT GVOP) révén nem csekély forrásokhoz jut az Európai Unió strukturális alapjaiból is. Az NFT GVOP négy fontos területhez (az e-gazdaság fejlesztése, tartalomfejlesztés, az e-közigazgatás fejlesztése, a szélessávú infrastruktúra bővítése) ad majd anyagi eszközöket. Az MITS és az Európai Unió operatív programjainak projektjeiben az önkormányzatok önrészt is vállalniuk kell, így az ezekben a projektekben végzett fejlesztések értéke meghaladja majd az IHM, illetve az EU által adott támogatások összegét.

Az XR jelenlegi szolgáltatásai

 

Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) kezdetben a következő hatósági ügyek elektronikus előkészítésére biztosít lehetőséget:

Lakcímigazolvány ügyintézésen belül:
Lakcímváltozás bejelentése
Lakcímigazolvány cseréje megrongálódás miatt
Lakcímigazolvány cseréje címváltozás miatt
Lakcímigazolvány cseréje személyes adatok megváltozása miatt
Lakcímigazolvány pótlása

Egyéni vállalkozói igazolvány ügyeken belül:
Vállalkozás adatainak módosítása Vállalkozói igazolvány pótlása és cseréje
Vállalkozói igazolványról szóló hiteles másolat kiadása

Anyakönyvi ügyeken belül:
Születési anyakönyvi kivonat igénylése
Házassági anyakönyvi kivonat igénylése
Halotti anyakönyvi kivonat igénylése
Hatósági bizonyítvány igénylése születési anyakönyvből
Hatósági bizonyítvány igénylése házassági anyakönyvből
Hatósági bizonyítvány igénylése halotti anyakönyvből

Gépjárművezetői engedély ügyeken belül:
Nemzetközi jogosítvány kiadása
Nemzetközi jogosítvány pótlása
Nemzetközi jogosítvány megrongálódás miatti cseréje 

Okmányirodák az interneten

Novemberben hivatalosan is elindult az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR), s ez az egyik leglátványosabb lépés lehet az elektronikus közigazgatási szolgáltatások irányába. A rendszert a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központjának megbízásából a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala fejlesztette ki az Idom 2000 Rt.-vel közösen, míg az ügyféloldali részt a MeH megbízásából a Kopint-Datorg készítette el.

A csaknem egy évig tartó előkészítést, fejlesztést és tesztelést követően novembertől összesen csaknem másfél tucat szolgáltatás indul el, amelyet egyelőre 11 okmányiroda illetékességi területén lehet igénybe venni. Azokat a szolgáltatásokat egyébként, amelyek nem helyhez kötöttek, már most is bárki igénybe veheti – mondta Szittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központjának hivatalvezető-helyettese. A jövő év elejéig mind a 256 okmányirodának kapcsolódnia kell a rendszerhez, még ha egyelőre nem is lehet majd valamennyi szolgáltatást náluk igénybe venni. Az okmányirodák jelenlegi rendszerei, illetve a közöttük lévő hálózat gyakorlatilag minden különösebb probléma nélkül alkalmas az XR bevezetésére, csupán néhány apróbb programmódosításra lehet szükség.

Szűkös pénzügyi keretek

Technológiai értelemben már ma sincsenek korlátok, bármilyen közigazgatási szolgáltatást meg lehet oldani az interneten is. A rendszer további kiterjesztését akadályozza a rendelkezésre álló szűkös pénzkeret, a jogi-szabályozási feltételek elégtelensége, illetve a közigazgatásban dolgozók felkészültsége. A számítástechnikai feladatok megoldása csak kisebb rész a folyamatok átszervezéséhez képest – hangsúlyozta Szittner Károly. Éppen ezért az első körben olyan szolgáltatásokat kerestek, amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet, és jogszabályt sem kellett módosítani a bevezetésükhöz.

A következő körben már olyan szolgáltatásokat is szeretnének bevezetni, amelyekhez előbb jogszabályokat kell módosítani. Ezen szolgáltatások fejlesztése már majdnem készen van, csak a jogszabályváltoztatásokon múlik a bevezetésük – hangsúlyozta az Elektronikus Kormányzati Központ vezetőhelyettese. Így nemsokára már interneten át lehet intézni a gépjármű, személyi és tárgyi körözéssel, valamint a bevándorlási hivatallal, a vállalkozói igazolványokkal, illetve erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos ügyeket is.

Előre kitölthető adatlapok

A személyes jelenlétet igénylő ügyeket a jövőben is csak elindítani lehet az interneten, azonban már ez is nagy segítség lehet, hiszen az ügyfél az ügy intézéséhez szükséges nyomtatványt előre kitöltheti, információt kaphat a mellékelendő okiratokról és az interneten időpontot is egyeztethet. Az ügyfélnek csak egyszer kell személyesen megjelennie az XR segítségével elérhető közigazgatási szervnél, mivel ma csak szerződés aláírása után van lehetőség a szolgáltatás használatára.

A MeH Elektronikus Kormányzati Központ egyébként az idén 2,9 milliárd forintból gazdálkodott, míg jövőre a tervek szerint 4,5-5 milliárd forint jut majd e-kormányzati célokra. Az internetes közigazgatási rendszer mellett a kormányzati gerinchálózat kiépítése is a központ feladata: már valamennyi megyeszékhelyet bekapcsolták a hálózatba, most csatlakoztatják az Államkincstárat és rövidesen a többi államigazgatási szervezet is sorra kerül. A központ a közeljövőben várhatóan több szolgáltatás fejlesztését is elindítja. Szittner Károly szerint az adózás és az illetékfizetés területén várhatók komolyabb fejlesztések. Emellett el szeretnék érni azt is, hogy a közigazgatási szervezetek tudásbázisát is összehozzák, és hozzáférhetővé tegyék számukra más szervek adatbázisait.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.