Ekkor még az FHB száz százalékos tulajdonrészének értékesítésével számoltak, a kormány később döntött úgy, hogy a jelzálogbank többségi tulajdonrésze az államé marad. A három tranzakció tényleges együttes bevétele végül 123,8 milliárd forint lett, közel 24 százalékkal meghaladva a legoptimistább bevételi tervet, ráadásul úgy, hogy az FHB-részvényeknek csak mintegy 47 százalékát értékesítették. Ha az FHB-t teljes mértékben privatizálták volna, az összbevétel – a tranzakció során elért árfolyammal kalkulálva – elérte volna a 137 milliárd forintot.
A Postabank esetében a saját tőkére vetítve 2,7-szeres, az FHB esetében 2,3-szoros, a Konzumbank esetében pedig 1,2-szeres árat fizettek a vevők. A Postabank a vagyonkezelő értékelése szerint elsősorban lakossági ügyfélköre és a piacszerzési lehetőség miatt volt értékes a befektetőknek, a Konzumbankot unikális ügyfélköre, az FHB-t pedig rendkívüli prudenciája és perspektivikus fejlődése tette értékessé a befektetők számára.
A Pb-ért kialakult verseny, s annak eredményeképpen létrejött ár az eladót is meglepte, míg a Konzumbank-tranzakció eredménye vélhetően nem okozott nagy meglepetést. Az FHB-árfolyam a Pb-tranzakció tükrében kevésbé tetszetős lehet, önmagában vizsgálva azonban egyértelműen sikerként könyvelhető el. Az FHB kisebbségi pakettjének értékesítésével lezárult a bankprivatizációk korszaka. Nem valószínű ugyanis, hogy a jelzálogbank még állami tulajdonban lévő részvényeit két-három éven belül értékesítenék. Az állami tulajdonú hitelintézetek közül a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. esetében lehet arra számítani, hogy valamikor a piacra kerülhet, de várhatóan nem a közeljövőben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
