A GKI Gazdaságkutató Rt. által rendezett Befektetés és versenyképesség című konferencián Zara László elmondta: a korábbi évek adatai szerint az adókedvezményeket 94,7 százalékban a nagyvállalatok tudják igénybe venni. “Gyakorlatilag az ez alatt lévő szférában nincs biztosítva hatékony adókedvezmény” – jegyezte meg.
A kamara elnöke úgy vélekedett, hogy az uniós országok adataival összehasonlítva a magyarországi munkaerőköltségek szintje alapján nem hatékony a foglalkoztatottság. Magyarországon a termelési költségek szinte ugyanazok, mint az EU átlaga, azonban a hozzáadott érték jóval alacsonyabb.
A minimálbér szintjével kapcsolatban Zara László elmondta: míg Magyarországon az egyhavi 190 euró, addig Luxemburgban 1.290, Írországban 1.009 euró. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hangsúlyozta: a kormány célja, hogy megtartsa a beruházók érdekeltségét. Véleménye szerint érdemes átgondolni, hogy milyen hatása lenne Magyarországon a Szlovákiában bevezetett egykulcsos adórendszernek.
Csillag István hangsúlyozta: a versenyképesség helyreállításának alapja a legitim kormányzás, erre épülhet a célok megfogalmazása, illetve az eszközök elindítása. A miniszter hangsúlyozta: 2002-ben a fajlagos bérköltség alapján számítva csekély mértékben ugyan, de csökkent a versenyképesség. “Ma is csak azt mondhatni, hogy nem romlott tovább” – jegyezte meg. Kiemelte: a versenyképesség erősítését célzó politika eredménye, hogy nőtt a feldolgozó ipar kibocsátása és emelkedtek a feldolgozóipari beruházások.
Matolcsy György volt gazdasági miniszter négy tézisét ismertette. Az Orbán-kormány egykori minisztere szerint egy állami gazdasági fejlesztési program nélkül nem lesz sikeres Magyarország gazdasági felzárkózása. Kiemelte, hogy az Európai Unió jelentősen lemaradt az Egyesült Államokhoz képest, amelynek oka, hogy az EU egyes gazdaságpolitikai területeket nem emelt közösségi szintre. Matolcsy György szerint az unió jelenlegi támogatási politikája konzerváló hatással lehet Magyarország gazdasági szerkezetére. Hozzátette: az összes uniós támogatásnak csupán 4 százaléka fordítható kutatásfejlesztésre.
A volt gazdasági miniszter ezért úgy vélte, hogy Magyarországnak egy olyan innovációs felzárkózási programra lenne szüksége, amely épp fordítottja az európai uniós támogatási politikának, tehát elsősorban a gyorsan fejlődő térségeket, az innovációt, a kutatásfejlesztést támogatná.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
