Belföld

Céget barátjáról – mivel él az állam?

admin
admin

2003. 11. 18. 13:42

A politikailag kötődő cégek alacsonyabb kulcsok szerint adóznak - állítja egy nemzetközi felmérés. A hazai kormányzat inkább a hatósági árakkal irányítja a stratégiai cégeket.

„Barátok magas helyen” címmel írt érdekes összeállítást a brit gazdasági hetilap, a The Economist. A cikk egy új tanulmányra hivatkozik, amely a Vanderbilt Egyetemen, az USA-ban készült, és új megvilágításba helyezi az egyes államok és a területükön működő cégek kapcsolatát.


 Mennyit számít a kapcsolat?

Húszezer tőzsdén jegyzett céget vizsgáltak meg 47 országban a Vanderbilt Egyetem munkatársai Mara Faccio vezetésével, s a felmérés célja az volt, hogy megállapítsák: tényleg annyit számítanak-e a politikai kapcsolatok? A Vanderbilt Egyetem összességében végül 541 olyan céget talált, ahol egyértelműen kimutathatók a politikai kapcsolatok, ezek a vállalatok a vizsgált teljes minta piaci kapitalizációjának (tőzsdei értékének) 7,7 százalékát teszik ki az Economist szerint. 

Magas helyen ülő barátok


Mihail Hodorkovszkijnak, a Jukosz időközben már lemondott vezérének letartóztatása mutatja, hogy a magas poszton lévő ellenségek milyen rosszat tesznek az üzletnek – jegyzi meg a The Economist elemzője.  Persze a magas helyeken ülő barátok – nos, az egészen más történet – teszi hozzá a szerző cinikusan.


A lap szerint számos híres üzletember köszönheti szerencséjét politikai szívességeknek. Nem véletlen az sem, ha olyan cégek, mint a világ legnagyobb gázipari vállalata, az orosz Gazprom vagy a globálisan első amerikai pénzügyi szolgáltató, a Citigroup telepakolja igazgatótanácsát volt (vagy ahol lehet: hivatalban lévő) politikusokkal, abban a reményben, hogy ezek a kapcsolatok majd hasznára válnak.


 Rokon vonás a korrupció

Nem meglepő, hogy azon országokban magas a politikailag „megérintett” cégek száma, ahol egyébként is kiugró a korrupció szintje (Oroszország), illetve ahol erősen korlátozzák a külföldi tőkebefektetéseket (Malajzia). Miként az is jellemző, hogy a Jelcin volt orosz elnökhöz kötődő oligarchák által uralt orosz vállalatok nagy része politikailag kapcsolt vállalkozásnak minősült. 

Külsőleg is látható jelek


A Vanderbilt Egyetemen a politikai kapcsolatok meglétét olyan, „külsőleg is látható” jelekhez kötötték a kutatók, mint hogy a cégek igazgatóságában aktív vagy inaktív politikusok ülnek, vagy olyan személyek, akik közismerten jó kapcsolatokat ápolnak a politikával. Ugyancsak politikához kötődőnek számított az a társaság, ahol a közvetlen vagy közvetett állami tulajdon eléri a 10 százalékot.


Így például politika-közelinek minősült a Fininvest olasz cég, ahol Berlusconi olasz miniszterelnök lánya, Marina alelnöki posztot tölt be. Az itáliai kormányfő egyébként maga is négy tőzsdei cég tulajdonosa. Ugyancsak politikához kötődik 18 olyan társaság, amelyben  rendkívül befolyásos Agnelli család birtokol részesedéseket. Szintén e kategóriába tartozik az a Gilead Sciences nevű cég a tengerentúlon, amelyben az amerikai védelmi miniszter, a keményvonalas katonapolitikusok, a „héják” vezére, Donald Rumsfeld egykor elnöki tisztet töltött be.


Országok, arányok

A politikai kötődésű cégek tőzsdei értéke a börzén jegyzett összes céghez képest:
Oroszország: 87 százalék
Thaiföld: 42 százalék
Nagy-Britannia: 39 százalék
Malajzia: 28 százalék
Írország: 23 százalék
Belgium: 19 százalék

A brit cégek “előkelő” helyen


A tanulmány érdekessége, hogy néhány olyan ország is előkelő helyen szerepel a politikai kötődés ranglistáján, ahol szabad sajtó, bejáratott demokrácia és erős, stabil jogrendszer működik. Ezek közül a legváratlanabb talán az Egyesült Királyság, vagyis Nagy-Britannia „előkelő” pozíciója, 39 százalékos mutatóval, már ami a tőzsdei cégek összértékéhez képest számított politikai érintettséget illeti.


Az Economist és az amerikai tanulmány szerzői szerint ez azonban nem ugyanazt a jelenséget takarja: Európában lobbizást, átlátható viszonyokat jelez, máshol pedig nem. Ez a nem például Oroszországra és Indonéziára vonatkozik, ahol a korrupt vállalati tisztségviselők eltávolítására kevésbé van lehetőség. (Úgy tűnik, a vizsgálat módszerei alapján nem domborodott ki eléggé a nyugati demokráciák fölénye, ezért magyarázkodnak az amerikai kutatók, és próbálnak más jelenségekre hivatkozni, olyanokra persze, amelyeket nem vizsgáltak.)


A politikailag kötődők kevesebbet adóznak 


A kutatásnak mindenesetre volt néhány érdekes eredménye. Mara Faccio megállapította, hogy a politikailag kötődő cégek versenytársaiknál alacsonyabb kulcsok szerint adóznak, nagyobb a piaci részesedésük, mint riválisaiké. Ugyanakkor az is jellemző, hogy nagyobb volt az adósságállományuk és kisebb az egy részvényre vetített hozamuk.


Faccio szerint ez azért lehet így, mert a politikailag kötődő cégeket nem elég képzett menedzserek irányítják. Fő kompetenciájuk, hozzáértésük a korrupcióban merül ki, nem pedig a részvényesi érték teremetésében. 


 Magyar játék a hatósági ár

A mindenkori magyar kormányzat a hatósági árakkal nem kiszámítható módon játszik. Jó példa erre az elmúlt évtizedben a Mol és a Matáv stratégiájának állami befolyásolása ezzel az eszközzel. Az állami beavatkozás csúcspontja az volt, amikor az előző kormányzati ciklusban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy eltérnek a gázárformulától. 

Az igazgatói posztok nálunk az osztogatás eszközei


Elsősorban a stratégiai ágazatokban működő cégekre jellemző az állami szerepvállalás – hangsúlyozta a FigyelőNet megkeresésére dr. Palócz Júlia, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, nagyon különböző célokra használható állami eszközökről van szó.


A közismert fb- és it-tagság véleménye szerint nem annyira a közvetlen irányítás, sokkal inkább az osztogatás eszköze. Vannak persze kivételek, például a hazai bankszektorban előfordult, hogy a kormányzat ejtőernyősei a cég irányításába is beleszóltak, általában azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságokkal a hatalomra kerülő politikai pártok a kampányuk támogatóit jutalmazzák.

Az állami tulajdonrészekről szólva dr. Palócz Júlia úgy véli, a kontinentális állapotokhoz képest egyáltalán nem kirívó a hazai gyakorlat. Németországban és Franciaországban is teljesen bevett szokás, hogy a stratégiai ágazatok meghatározó vállalataiban komoly, esetenként meghatározó részesedése van az államnak.


Más a helyzet az angolszász államokban, ahol nem ritka, hogy stratégiai cégeket is 100 százalékban magánkézbe adnak. Ebben az esetben azonban az állami irányításnak fontos eszköze az árakat meghatározó képlet. A magyar gyakorlat – dr. Palócz Júlia szerint – szintén ismeri az ármeghatározó képleteket, ám nálunk ez az állami szerepvállalásnak jóval erősebb eszköze, mint ami az angolszász országokban elfogadott.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.