Belföld

MNB-prognózis – vihar vagy állóvíz?

admin

2003. 11. 17. 18:00

A jegybank idei és jövő decemberi inflációs előrejelzései alig változtak. Nem a mögöttes folyamatok változatlansága, hanem az egymást kioltó, ellenkező irányú tendenciák miatt.

Az MNB új prognózisa szerint 2003 decemberére 5,1 százalékos 12 havi, és 4,6 százalékos éves átlagos inflációval számolhatunk, míg 2004-ben decemberi 5,9 százalékról és éves átlagban 6,6 százalékról szól a jegybank ma kiadott novemberi inflációs jelentése. Az augusztusi végeredmény az idei adatra egy lehelettel, pontosan 0,1 százalékkal alacsonyabb hó/hó alapú árszínvonal-növekedést remélt, míg a jövő évre ugyanennyivel kevesebbet – áll az MNB novemberi Inflációs Jelentésében.



Hoztam is, meg nem is

Az állóvíz látszólagos, valójában vihar tombol, mondhatnánk képletesen szólva. Az augusztusi jelentést a közvélemény nem ok nélkül nevezte pesszimistának, hiszen – teljes mértékben technikai okokból – a várhatónál jelentősen rosszabb 264 forint/euró árfolyamértékkel kalkulált.

Már akkor is sejthető volt, hogy a piaci bizonytalanságban született árfolyamértékhez képest az elkövetkező időszakban tartósan kedvezőbb árfolyam lesz a jellemző. Egy későbbi, jobb árfolyam mellett pedig számítani lehetett rá, hogy a jegybank a novemberi jelentés alkalmával szakít gazdasági modelljéből adódó automatikus pesszimizmusával, és a közhangulatot is javító, pozitívabb inflációs előrejelzést produkál.

Meg is történt, aminek meg kellett történnie. A mostani inflációs számokat már 255,5 forint/eurós, tehát az augusztusi értéknél 3 százalékkal kedvezőbb árfolyamértékkel számolták. Hol maradt mégis az inflációs előrejelzés javulása? 2003-ban a jobb inflációs értéket – a jegybank indoklása alapján – a feldolgozatlan élelmiszerek, pontosabban a zöldségek és a gyümölcsök hirtelen októberi áremelkedése térítette el.

A 2004-re adódó két meglepetés a jegybanknak, hogy az indirekt adók a korábban becsültnél nagyobb inflációs hatást fejtenek ki, illetve a lakosság nem fogja vissza a bank által korábban várt mértékben saját fogyasztását. Az indirekt adóknál az MNB számára újdonság volt, hogy míg az augusztusban ismert kormányzati törvényjavaslatban még szerepelt a 25 százalékos áfa-kulcs csökkentése 23 százalékra, mára ez az elem kikerült a jövő évi adóváltoztatások köréből. Ez a két tényező önmagában 0,5 százalékos pluszt okoz az előrejelzésben.

A biztos bizonytalan

A középértékekre adott becslés mellett éppoly fontos, hogy milyen bizonytalansági tényezőkkel számol az MNB szakértői stábja. 2004-ben a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a piaci szereplők az indirekt adók


Az inflációs előrejelzés legyezőábrája




Forrás: MNB


emelését a valósnál erőteljesebb inflációt növelő hatásként érzékelik, ezért inflációs várakozásaikat az indokoltnál erőteljesebben tolják felfelé. Ugyanebben az évben immár az infláció csökkenése felé hat, hogy EU-csatlakozás visszafoghatja az élelmiszerek és az iparcikkek árának növekedését. Végeredményként a meghirdetett központi inflációs előrejelzés közel egyforma valószínűséggel térhet el mindkét irányba.

A 2005-ös évre mondhatjuk, hogy a jegybank igen óvatosan határozta meg október közepén a 4 százalék +-1 százalékos inflációs célsávot. Ebben az évben ugyanis kikerül az árindexből az áfa-emelés egyszeri árszintnövelő hatása, ezért reális lehet az a jegybanki becslés, hogy a fogyasztói árindex 2005 elején hirtelen 5 százalék alá csökken.

Az év végére várt 4 százalékos inflációs mértékkel szemben már inkább megfogalmazhatók kétségek. Ezt az értéket ugyanis a jegybank „ha minden jól alakul” feltételezéssel prognosztizálja csak. Azzal számol tehát, hogy a piaci szereplők átlátnak az inflációra ható tényezők áradatán, és felismerik, hogy az előző év áremelkedéseiből mekkora rész fogható az indirekt adók változására. A piaci szereplőktől – és ezzel a kockázattal a jegybank is számol – azonban nehezen várható el ilyen magatartás. „Magyarország több évtizedes, magas inflációs történelme miatt elképzelhető, hogy az alap-előrejelzés mögötti feltevésünk … nem teljesül, azaz mégis emelkednek a várakozások” – áll a jelentésben. A kedvezőtlenebb várakozások pedig kétszeresen is hatnak a rosszabb infláció felé, közvetlenül jelentkeznek a termékek árában, és közvetve megjelennek a bérekben.

 Vége a kreatív könyvelésnek

Az MNB idén első alkalommal a külföldiek Magyarországon újrabefektetett jövedelmeivel együtt is vizsgálja az említett adatot, visszamenőleg is. A külföldi gyakorlattól eddig teljesen eltérő módszertan volt az újrabefektetett jövedelmek figyelmen kívül hagyása a folyó fizetési mérlegben. Éppen ezért irreális volt összehasonlítani akár Lengyelország, akár Csehország statisztikáival, hiszen ők már régebb óta a külföldi gyakorlatot követték. Ennek ellenére a külföldi befektetők jelentés részéhez csak e múltbeli, a valósnál sokszor jobb képet festő mérlegadatok jutottak el. Az új módszer szerint ugyanis, GDP-arányosan a folyó fizetési mérleg hiánya körülbelül 2 százalékponttal magasabb lesz (idén elérheti a GDP 8,6 százalékát, jövőre 8,1 százaléka, 2005-ben pedig 7,3 százaléka lehet), „ez azonban automatikusan finanszírozódik, mivel az újrabefektetett jövedelem megemeli a külföldi működőtőke beruházásokat is” – áll az MNB Jelentés az infláció alakulásáról című elemzésében.

Megemelt hiányprognózis – a sarkalatos pont



2002-2003-ban közel kétszeresére nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában, 2004-ben és 2005-ben azonban ez a tendencia megfordul: a magánszektor együttes pozícióromlása kisebb mértékű lesz, mint az államháztartás keresletszűkítése, így egészében mérséklődik a külső finanszírozási igény.

A jegybanki prognózis szerint tehát a folyó fizetési mérleg hiánya az idén tetőzik, és elérheti a GDP 6,4 százalékát, jövőre azonban 6 százalékra, 2005-ben pedig 5,3 százalékra csökkenhet. (Az augusztusi prognózisban a jegybank az idei évre 5,8 százalékos, jövőre pedig 5,2 százalékos folyó fizetési mérleg hiánnyal számolt.)

A korábban előrejelzett 4,2 milliárd eurós fizetési mérleg deficit helyett a legfrissebb prognózis az idén 4,7 milliárd euróra, jövőre pedig 4 milliárd euró helyett 4,7 milliárd euróra teszi a fizetés mérleg hiányát. A deficit 2005-ben 4,5 milliárd euró körül alakulhat.

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.