Találkozunk jövőre, ha megéljük – Kálmán István, a Bútor és Faipari Szövetség elnökeként ezzel a depressziós gondolattal nyitotta meg az idei, 12. Bútorvilág kiállítást. A gyászos hangulatot csak fokozta a fúvószenekar szomorú melódiája, amely tiszteletadással is felért a néhány hónapja csődbe jutott Tisza Bútorgyárért. Miközben Európa, sőt a Távol-Kelet dinamikusan
fejlődő iparának egyszerűbb termékeitől a csúcsmárkák gyöngyszemeiig szinte minden megtalálható a 70 milliárd forintosra taksált hazai bútorpiac választékában, egyre rosszabbul megy a neves magyar gyártóknak. Többen már a kiállítás luxusát sem engedhetik meg maguknak.
A bútorhoz lakás kell
A bajban lévő nagy hazai bútorgyártók után jövőre a kicsik következnek – tartalmazza a Bútor és Faipari Szövetség elemzése, amely a lakásépítési boom végével magyarázza prognózisát. Az előző kormány kamatkedvezményes támoga-tásával gerjesztett építési lázban készült lakásokat már bebúto-rozták, és a kedvezmények kurtítását követően nem várható újabb lakásépítési hullám.
„Másra kell költenünk azt a több tízmillió forintot, amelyet a kiállításon való részvétel elvitt volna” – ismeri el Juhász Béla, az encsi Abaúj Bútoripari Rt. ügyvezető igazgatója. A mindmáig dolgozói tulajdonban működő, tavalyelőtt még több mint egymilliárd forintos, 2002-ben 930 milliós árbevételt kimutató társaság vezetője az idén a múlt évinél is mintegy 15 százalékkal kevesebb bevételre számít. Jellemző, hogy ősszel – a bútorvásárlás fő időszakában – a cég export rendelésállománya 30–40 százalékkal kisebb, mint tavaly volt, és ezt nem ellensúlyozza a belföldi növekedés. A gyártókapacitás 25–30 százaléka kihasználatlan.
Egyre nyomottabb árakon
A főleg prémium szegmensű bútorokat exportáló magyar gyártók egyre kevesebbet és azt is egyre nyomottabb áron tudnak csak eladni. A termelésük nagy részére belföldön kénytelenek vevőt találni.
Az igazgató gondját szaporítja, hogy a bankok néhány cég tavaszi fizetésképtelensége után figyelmeztették belső hálózatukat: legyenek körültekintőek, mert a bútoripar bajban van. A hitelfeltételek teljesítése így valóságos zsonglőrmutatvánnyal ér fel. Encsen a létszám optimalizálásán, a hatékonyabb üzemszervezésen, a beszállítókkal folytatott, már-már késhegyig menő árvitán már túl vannak, így aztán intenzív gyártmányfejlesztésbe kezdtek, de mégis borús jövőt vetít előre, hogy az elmúlt két évben a túlélést jelentő műszaki fejlesztéseket át kellett ütemezniük. A korábban 75 százalékban exportra, főleg német piacra dolgozó társaság baját ugyanaz okozza, mint a többi hazai gyártóét. A nyugat-európai recesszió hatására megfontoltabbak lettek az uniós vevők. Tovább használják a régit, és ha mégis új bútort vesznek, akkor olcsóbbal is beérik.
Az Abaúj Bútoripari Rt. az idén csaknem 20 százalékkal több bútort értékesített belföldön, mint tavaly, de ez sem kárpótolja a német piacon elszenvedett visszaesésért. A szorult helyzetű gyártók keserűen tapasztalják, hogy a bútorkereskedelmi láncok a nagy kínálat miatt lenyomott beszerzési árakkal és olcsó importtal érnek el hasznot.
Hol az alagút vége?
A Balaton Bútorgyár cégvezetője egyelőre nem is látja az alagút végét. A társaság külpiaci versenyképességét nagyságrendekkel rontják majd a beharangozott jövő évi terhek. A környezetterhelési és talajszennyezési díjjal, az energiaadóval akkora többletterhet rak a kormány egyebek közt a bútorgyártók vállára, amelyek elviszik az iparágban elérhető 3–4 százalékos árbevétel-arányos nyereséget. Október közepétől ráadásul 36 százalékkal növekedett a gázár.
Radikálisan csökkentették a jövedelmeket
Kutyaharapást szőrével
Az Andantével stratégiai szövetséget kötött, bőrbútorokra specializálódott német tulajdonú KanizsaTrend Kft. Kínában létesített irodát, hogy az ottani, kisebb költséggel dolgozó beszállítókra is építsen – tudtuk meg Wilheim Gábor ügyvezető igazgatótól. Ez azt is jelenti, hogy raktárakat kellett létesíteni és finanszírozni a hosszabb folyamatot. A kanizsai módszer több, az autóiparból ellesett trükköt használ, például univerzális modul elemeket alkalmaz: frissen kifejlesztett hét modellcsaládját ugyanarra a bútorvázra építette fel.
Bakonyi Gábor, a holland Samas csoporthoz tartozó Falco Sopron Irodabútor Kft. ügyvezető igazgatója a hatékonyságjavító intézkedések mellett a vállalkozások együttműködésének is híve. Az irodabútor-vásárló a szőnyegtől a világításig „teljes” és általában egyedi kollekciót vár. Ezért alakult meg a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, amelynek a Falco is tagja. A különböző belsőépítészeti cikkeket, felszereléseket szállító partnerek szövetkezésével gyorsan és rugalmasan tudják teljesíteni a vevők kéréseit.
Ez arra is életképes megoldás lenne, hogy versenyképesekké váljanak az egyenként kicsi vagy közepes cégek az uniós csatlakozással erősödő konkurenciaharcban. Bakonyi Gábor azonban egy nehezen megkerülhető akadálytól tart: míg a német vevő megkülönböztetetten keresi a német árut, a francia a franciát, a magyaroknak csak az a jó, ami külföldi.
