Igor Kosztyikov a Reutersnek adott nyilatkozatában úgy vélte: a Jukosz-ügy bírósági ügy, amelynek nem szabad elbátortalanítania a befektetőket. Mint mondta, demokrácia és liberális gazdaság nem lehet törvény és rend nélkül. A törvénynek és rendnek mindenkire – kis és nagy cégekre egyaránt – kell vonatkoznia. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Oroszországon belül az ügyészség szigorú fellépése széleskörű támogatást élvez.
Egyéb kérdésekről szólva Kosztyikov elmondta, hogy az értékpapír-felügyelet jelenleg vizsgálja, hogy volt-e valamiféle ármanipuláció mielőtt a Moody’s hitelminősítő október 8-án bejelentette, hogy felminősíti Oroszország hitelbesorolását: a nemzetközi hitelminősítők közül elsőként a bizonyos megszorításokkal már befektetői szintnek tekintett Baa-kategóriába sorolta át a szuverén orosz küladósságot az orosz kormány megfontolt költségvetési politikájára és adósságkezelési gyakorlatára hivatkozva. A Moody’s londoni bejelentése szerint az orosz devizakötvények, köztük a már piacon forgó összes eurokötvény-adósság besorolásának plafonját az eddigi Ba2-ről két fokozattal – a Ba1 szintet átugorva – Baa3-ra emelte.
Már percekkel a bejelentés előtt ugyanis az orosz eurókötvények felszöktek, elindítva azokat a spekulációkat, hogy a piac egy része már előzetesen tudott a felminősítésről. Kosztyikov elmondta, hogy a bennfentes kereskedés gondot jelent Oroszország számára, volumenét tekintve az orosz részvénypiac mintegy 10 százalékát érinti. Hangsúlyozta, hogy az ezzel kapcsolatos törvény első olvasatban november 18-án kerül a parlament alsóháza, az orosz duma elé. Azt is közölte, hogy jövőre több, az orosz tőzsdepiacokat szabályozó törvényről dönt a törvényhozás. Az Európai Bizottság korábban azt közölte, hogy nem osztja Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek a Jukosz-üggyel kapcsolatos véleményét. Berlusconi az Európai Tanács soros elnökeként, csütörtökön Rómában, az EU-orosz csúcson tett olyan értelmű nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország minden dicséretet megérdemel két kérdés – a Jukosz-ügy és a csecsenföldi helyzet – kezeléséért.
A Jukosz-üggyel kapcsolatban Prodi világosan kifejezésre juttatta a bizottság álláspontját. Eszerint ennek a problémának – noha alapvetően az orosz igazságszolgáltatásra tartozik – messzebbre nyúló kihatásai is vannak. A külföldi és ezen belül az európai befektetőknek és üzleti partnereknek nyugodtaknak kell lenniük afelől, hogy Oroszországban szavatoltnak tekinthető a befektetések biztonsága. E tekintetben az ügy aggodalmakat keltett – mondta a bizottsági szóvivő. A moszkvai tőzsde RTS-indexe 536,36 ponton fejezte be a hetet, 0,79 százalékos csökkenéssel. A Jukosz részvényei 2,10 százalékos gyengüléssel 11,65 dollárt értek el.
Az orosz jegybank a Jukosz-ügy nyomán erőteljes tőkekiáramlást valószínűsít a második félévben és ezzel egyben azt is, hogy megfordul az első félévben tapasztalt erőteljes tőkebeáramlási irányzat Oroszországban.
Az orosz jegybank kormányzóhelyettese a Financial Timesnak adott nyilatkozatában – amely a lap szombati számában jelent meg – az idei év második felének adatait tekintve a magántőke kiáramlását több mint 13 milliárd dollárra (11,38 milliárd euró) teszi, szemben az első félév több mint 4,6 milliárd dolláros nettó beáramlásával.
Oleg Vjugin szerint azonban a valószínűsített tőkekivonás nem teljes egészében függ össze a Jukosz-üggyel, a kiáramlás ugyanis már ez előtt elkezdődött: harmadik negyedévben a magántőke már mintegy 7,7 milliárd dollár értékben hagyta el Oroszországot. Vjugin az év egészére vetítve a tőkekiáramlást 8,6 milliárd dollárra becsli.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
