Az államtitkár közölte: a Fidesz jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz beadott indítványainak forrásigénye formálisan összességében 730 milliárd forintot tesz ki, azonban az ellenzéki honatyák nem reális forrásokat jelöltek meg az igények alapjaként.Veres János aláhúzta: a kormány nem vitatja azon célok helyességét, amelyeket az indítványok felvetnek, mert valós problémák megoldására irányulnak.
Az államtitkár elmondta: a 2004-es költségvetési törvényjavaslatban a gázárral kapcsolatos energiakompenzációra szánt 35 milliárd forintot több mint tízszeresen “költenék el” a Fidesz honatyái, erre az előirányzatra forrásátcsoportosítás kapcsán mintegy 370 milliárd forintnyi képviselői igényt adtak be. A 25 milliárd forintos jövő évi informatikai célelőirányzat terhére összességében 91 milliárd forintnyi képviselői igény érkezett.
A Fidesz honatyái a kormányhoz képest magasabb inflációval számolnak, az ebből vélt többletbevételre hozzávetőleg 120 milliárd forintnyi képviselői igényt adtak be.
Veres János elmondta: a Fidesz úgy számolt, hogy jelentős kamatcsökkenés lehet az állampapírok esetében, mintha “az új kibocsátású állampapírok után nem kellene kamatot fizetni”. Az általuk vélt ilyen megtakarításra 130 milliárd forintnyi képviselői igényt nyújtottak be.
Kérdésre válaszolva Veres János elmondta: az 1.400 Fidesz-javaslat nem a zárószavazáskor okozhat késedelmet a parlamentben, hanem a módosító indítványok megszavazásakor.
“Ha a parlament több napig szavaz majd a módosító indítványokról, attól még az újra megnyitott részletes vitát le tudja folytatni a rákövetkező héten, és a bizottságok döntést hozhatnak az időközben felmerült, belső átcsoportosítást tartalmazó indítványokról” – hangsúlyozta a politikai államtitkár. “Az e heti költségvetési bizottsági ülés alapján azt mondhatom, hogy reális az a feltevés, hogy december 15-én zárószavazás lesz” – emelte ki.
Egy másik újságírói kérdésre a tájékoztatón jelenlévő Várfalvi István helyettes államtitkár ismertette a kormányoldalról eddig beérkezett képviselői módosító javaslatok vonzatait. Várfalvi István elmondta: azzal, hogy a parlament a zárszámadásnál nem a kormány által javasolt módját fogadta el a közszféra idei 13. havi fizetésének kiutalásáról, hanem azt, hogy az idei 13. havi fizetést ebben az évben fizessék ki, illetve, hogy a 2004. évi 13. havi kereseteket a közszférában majd 2005-ben utalják ki, az 2004-re vonatkozóan egyfajta mozgásteret ad a költségvetésen belül.
Ennek nettó hatása összességében 60 milliárd forintra rúg, ami abból adódik, hogy ugyan 120 milliárd forint kiadástól mentesül a központi büdzsé jövőre, de ennek vonzataként mintegy 60 milliárd forintnyi bevételtől is elesik a költségvetés.
A nettó 60 milliárd forint terhére nyújtották be azt a módosító javaslatot, amely “önkormányzati csomagként” vált ismertté és 28 milliárd forintot jelent összességében. Ebből az önkormányzati csomagból 10 milliárd forintot képvisel a bérvonzatú normatívák növelése, újabb 10 milliárd forintot tesz ki a helyi tömegközlekedés normatív támogatási rendszerének bevezetésére szánt központi pénz, 5 milliárd forintot jelent az önkormányzati közszolgáltatások szerkezetátalakítására fordítható egyszeri támogatás, valamint 3 milliárd forintot ad a helyi lakhatási támogatás normatív módon való bevezetésére szánt pénz.
Várfalvi István kiemelte: az önkormányzati csomagon felül mintegy 10 milliárd forintot tesz ki az összeg, amit a kormánypárti módosító javaslat szerint a parlament zárolt előirányzatként tenne félre, hagyna jóvá a 2004-es büdzsében, a közmédiumok támogatására, de csak akkor lehetne igénybe venni, ha a parlament jövőre egyedi döntést hozna a zárolt előirányzat felhasználásáról.
“Ez tehát nem automatikus támogatás, hanem a parlament egyedi döntése kell annak felhasználásához, és csak akkor lehetne igénybe venni, ha a közmédiumok végrehajtják a szükséges struktúraváltoztatást, ami már a zárszámadásban rögzített támogatásnak is feltétele volt” – emelte ki.
További 4 milliárd forintot tesz ki a táppénz-előirányzat megemelése. A kormány eredeti javaslata 65 százalékra vitte volna le a fizetéshez képest a táppénz mértékét, ezt azonban ellenzéki, illetve kormánypárti oldalról is kifogásolták és végül is 70 százalékos lesz a táppénz mértéke.
Várfalvi István kitért arra, hogy a héten a jövő évi adótörvényekről döntött a parlament, így a tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítése 3 milliárd forinttal nőtt a tervezetthez képest. Emellett az adótörvények megszavazásakor a parlament átvezette az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodás pontjait, így több olyan döntést hozott az Országgyűlés, amely bizonyos adóbevételek kiesését eredményezheti.
Összességében azonban a kormánypárti javaslatok nem változtatnak az államháztartási deficit – az EU-szabvány alapján, azaz ESA-módon számítva – a GDP-hez mérten 3,8 százalékos mértékén.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
