A vezető londoni üzleti napilap, amely a csatlakozó és a tagjelölt országok felkészülését értékelő éves uniós jelentés közzétételének napjára időzítette a cikket, azt írta: főleg Lengyelországot fenyegeti az a veszély, hogy késve, vagy egyáltalán nem jut hozzá az agrártámogatásokhoz, ha nem végez most már gyorsan a számítógépes mezőgazdasági nyilvántartási rendszer kidolgozásával.
Brüsszeli bizottsági illetékesek a lapnak mindazonáltal azt mondták, hogy Lengyelország mellett Magyarország, Szlovákia és Málta is elmaradásban van. Az egyik név nélkül idézett bizottsági tisztviselő szerint “Damoklesz kardjaként lóg” ezek fölött az országok fölött az a fenyegetés, hogy az EU nem lesz képes közvetlen kifizetések formájában átutalni nekik a mezőgazdasági támogatásokat.
Raskó György, akit a lap a magyar szaktárca agrártanácsadójának nevez, a Financial Timesnak azt mondta, hogy “a június óta elért haladás egy nagy-nagy nullával egyenlő”, s a minisztérium eddig egyetlen szerződést sem írt alá a szükséges információ-technológiai fejlesztések elvégzésére.
A lap szerint azonban Lengyelországnak – mezőgazdasága puszta méretei miatt – sokkal nagyobb feladatot kell megoldania, mint a többi csatlakozó ország bármelyikének. Az Európai Unióban jelenleg összesen 6 milliónál alig valamivel több agrártermelő van; egyedül Lengyelországban 2 millióan élnek a mezőgazdaságból.
Az EU-ban 7 millió a művelés alatt álló földparcellák száma, Lengyelországban, ahol a parasztok zöme jellemzően kis földcsíkokat művel, több mint 10 millió parcella van. Ezek mindegyikét fel kell mérni, nyilvántartásba kell venni, és tulajdonos szerint azonosítani kell, mielőtt az EU-pénzek folyósítása megkezdődhet – áll a Financial Times szerdai elemzésében.
