Belföld

2009-re tolódhat Bulgária és Románia EU-csatlakozása

Az Európai Bizottság úgy készíti elő a csatlakozási szerződéseket, hogy Románia és Bulgária egyidejűleg váljék az Európai Unió tagjává. A két országnak legkésőbb 2005 végéig alá kell írnia a dokumentumot ahhoz, hogy csatlakozásuk a tervezett időpontban, 2007-ben megtörténhessen.

A bizottság hivatalosan szerdán nyilvánosságra kerülő éves országjelentéseiből az derül ki, hogy a két ország eltérő előmenetelt tanúsít az EU-integráció terülén: Bulgária sokkal közelebb van a csatlakozási tárgyalások lezárásához, mint Románia.

Ha piacgazdaság, legyen piacgazdaság

A románok számára a legfájóbb talán az a finom kritika, hogy a jelentés tervezetében ez áll: Románia működő piacgazdasággal rendelkező országnak “tekinthető”. Ezt a minősítést Bulgáriának tisztán, kérdőjelek nélkül már tavaly megadták.

Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a csatlakozó országokat kizárólag mutatott teljesítményük alapján ítélje meg. Szorgalmazza a következő bővítési kör jelöltjeivel folytatott csatlakozási tárgyalások 2004-es lezárását, ahogyan erről a szaloniki EU-csúcstalálkozón megegyeztek. Érdekes, hogy a jelöltek között már most érezhető a rivalizálás, a bolgár főtárgyaló Meglena Kuneva a napokban azt javasolta Brüsszelben: Bulgária erőfeszítéseinek elismeréseképpen velük már 2004 előtt fejezzék be a tárgyalásokat.

Az Európai Bizottság 2004-től kezdődően három éves közös pénzügyi keretet hoz létre Bulgária és Románia csatlakozásának segítésére. A jelentés ugyanakkor biztosítja a két országot, hogy az EU jövőbeni esetleges pénzügyi reformjai nem veszélyeztetik a tárgyalások kimenetelét.

Horvátország beelőz?

Miközben a két ország teljesítménye nem kap éles bírálatot az országjelentésben, egyre gyakrabban hallani, hogy a még hátralévő feladatok nagy száma miatt a 2007-esnél reálisabbnak tűnik a 2009-es csatlakozási dátum. És mivel ugyancsak gondok vannak a legközelebbi bővítés harmadik tagjelöltjével, Törökországgal (a mostani értékelés elsősorban a politikai reformokat, a kurd kisebbség jogainak biztosítását hiányolja és a térségben játszott török katonai szerepet szeretné visszaszorítani) merészebb politikai elemzők szerint elképzelhető, hogy a hivatalos tagjelöltek felvétele csúszik, s az egyre erőteljesebb ütemben fejlődő Horvátország a “surranópályán” megelőzi a hármakat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik