A két fél ún. „strukturált dialógust” készül indítani arról, hogy milyen formában lehet felvenni a harcot a szabadalom-, szerzői jog- és márkanévbitorlás ellen. A napirend élén a rendszabályok betartatása áll, ami különösen fájdalmas pont az európai cégek számára, amelyek pénzt szeretnének csinálni Kínában. Kína számos rendszabályt hozott a Kereskedelmi Világszervezetbe való felvétele előtt és után – pl. kiegészítette a kulcsfontosságú szellemi tulajdonjogi törvényeket – de a végrehajtásuk mesze el van maradva.
A kalózkodás „aláássa a fogyasztók bizalmát, hátráltatja a kutatás-fejlesztést, és bizonyos esetben veszélyt jelenthet az emberek biztonságára és életére”, fogalmaz az Európai Bizottság közleménye. „Az uniós jogtulajdonosokat súlyos veszteségek érik a bevételek területén, nem is beszélve a hírnév romlásáról., miközben a kalózkodás megakadályozza a kínai márkák fejlődését.”
A közlemény a gyógyszeripart, az autógyártást, az elektronikát, a távközlést, a szoftver és audiovizuális termékeket emelte ki, mint a legproblémásabb területeket. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy milyen gyakorisággal fognak a felek leülni tárgyalni, és hogy állami hivatalnokok tárgyalnak-e egymással, vagy az üzleti világ képviselői.
