Belföld

Tiszta üzlet?

admin

2003. 10. 30. 08:00

Ha a környezetvédelem az autókkal kapcsolatban kerül szóba, mindenki azonnal a kipufogógázok tisztítására gondol. Az viszont keveseknek jut eszébe, hogy az autónak mind a születése, mind a halála erősen környezetszennyező folyamat.


Annak ellenére, hogy manapság a legtöbb autóigyár úgy fest, mint egy patika, a gépkocsigyártás mégis komoly környezetszennyezéssel jár. A gépsorokat villanymotorok mozgatják, az üzemeket fűteni és világítani kell, úgyhogy egy átlagos autó elkészítése mintegy 5 MWh energiát emészt fel. Ezt az energiát persze nem a gyár termeli, a környezetszennyezés tehát ebben az esetben nem a helyszínen, hanem valamelyik hőerőműben keletkezik, hacsak nem víz- vagy atomerőműből veszik az áramot – bár ezek környezeti hatásairól is könyveket írtak már tele.

Az autógyárak leginkább kézzelfogható környezetszennyezése az, hogy oldószerek kerülnek a levegőbe. A hetvenes években ez autónként átlagosan harminc kilogramm volt, rémisztő mennyiség, hiszen a világ autógyártó kapacitását már akkor is milliókban mérték. A vízbázisú festékek használatával mára sikerült a harminc kilót három-négy kilogrammra csökkenteni, s az alapozó réteget – ehhez még muszáj oldószert keverni – már nem festékszóróval fújják, hanem a festékbe merítik az autót, mert így kevesebb hígító párolog el. Arra is odafigyelnek, hogy a legkevésbé agresszív vegyszereket használják, és amit lehet, visszaforgassanak.

A “visszaforgatás” most varázsszó az autóiparban. A cégek komoly propaganda-hadjáratokkal győzik meg Európa mind kényesebb autósait arról, hogy amit vásároltak, az minden lehetséges módon kíméli a környezetet. Az autóba épített, 50 grammnál nehezebb műanyag alkatrészekbe – korábban ezeket érte a legtöbb támadás – a Volvo például belesüti, hogy milyen anyagból készülnek, hogy a majdani bontás során könnyű legyen szétválogatni és recikláltatni őket. A svéd gyár egyébként az S80-as luxusmodellben már 21,4 kilogrammnyi visszaforgatott műanyagot használ. Persze más cégek is: a Mercedes szigetelései olyan műanyagból készülnek, amely már a második életét éli.

De nemcsak a plasztikot, hanem bizonyos fémelemeket is újra lehet használni, mert a modern autókban mind több az alumínium- és magnéziumötvözet, és más értékes fémek, amelyeket kár lenne összeolvasztani a rozsdás acéllemezekkel. Éppen ezért a Volvo egy kis könyvet is ad az autójához, amit nem a tulajdonosnak, hanem az autóbontónak kell elolvasnia, mert ebből tudhatja meg, melyek az autó megmenthető és visszaforgatható részei, és hogyan lehet azokat könynyen lebontani. A gondosabb cégek ugyanis azzal is törődnek, hogy a reciklálandó elemeket csupán a legszükségesebb helyeken rögzítsék.

Léteznek azonban olyan alkatrészek is, amelyek a gyártók minden jóindulatától függetlenül környezetszennyezővé válhatnak. Ilyen például az akkumulátor, a gumiabroncs vagy a motorolaj. Ezek egy idő után elhasználódnak, és veszélyes hulladékká válnak. Magyarországon még mindig nincs mód arra, hogy ezeket szervezetten begyűjtsék és környezetbarát módszerekkel megsemmisítsék – annak ellenére sem, hogy az állam ezekre a termékekre környezetvédelmi termékdíjat vet ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mérk, 2017. április 4.
Koncányi Zsoltné, a Nő az esély című program tanulója viszi a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézményben Mérken 2017. április 4-én. Nő az esély címmel 7,5 milliárd forint keretösszegű pályázati program indult áprilisban mintegy kétezer, nagyrészt roma nő és pár férfi képzésének és foglalkoztatásának segítésére.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.