Annyi már most biztosra vehető, hogy a csatlakozás pillanatában, tehát 2004. május 1-jén a regisztrációs adó lép a gépkocsik fogyasztási adója helyébe. Az erről szóló koncepció többé-kevésbé kész, a szakmai és tárcaegyeztetéseket követően szeptember közepén kerül a kormány elé.
Az új adónemet nem százalékosan, hanem tételesen szabják meg. Tényleges mértéke a személygép-kocsi motorjának méretétől függ (három-három kategóriába sorolják a benzinüzemű, illetve dízelautókat), és attól, mennyiben felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A korszerű, Euro 3-as és 4-es szabványnak megfelelő motorral szerelt autó után kisebb, a korszerűtlen, Euro 1-es és 2-es után nagyobb adót vetnek ki.
A legkedvezőbb tétel 90 ezer, a felső határ 1,6 millió forint lesz. Ez az érték első hallásra soknak tűnhet, ám ha meggondoljuk, hogy ma egy luxuskategóriájú kocsi fogyasztási adója akár több millió forint is lehet, már nem annyira borús a kép.
|
Szakmai körökben üdvözölték, hogy a Pénzügyminisztérium végül elvetette korábbi elképzelését, mely szerint a regisztrációs adót a vételi számlán szereplő összeghez (használt kocsi esetén az Eurotax katalógus alapján képzett értékhez) igazítsák, annak százalékos mértékében határozzák meg. Ezzel ugyanis csak tovább mélyültek volna a piaci aránytalanságok. Köztudott ugyanis, hogy nagyon sok esetben manipulált számlákkal hozzák át a határon a személygépkocsikat: ezeknek a kereskedőknek vitathatatlan versenyelőnyt jelent, hogy a közterheket fiktív adatok alapján fizetik meg. Egy tavaly januártól érvényes szabály jegyében egyébként a vámosok elvethetik a számlaértéket, ha az 50 százalékkal eltér a hazai piaci ártól, és maguk állapíthatják meg a jármű vámértékét. A szigorításnak köszönhetően rövid időn belül megugrottak az importkocsikról bemutatott számlákon szereplő összegek, míg két évvel ezelőtt 350 ezer forint körül alakult az átlagár, addig az idén 600 ezer forint ez az érték. |
|
Az új adónemből 55-60 milliárdos bevételt vár a költségvetés, ezt az összeget a vámhatóságnak kell majd beszednie. Mivel a csatlakozás után a belső vámhatárok eltűnnek, s így a vevő nem találkozik a vámossal, a tulajdonszerzést követő 30 napon belül kell jelentkeznie a vám- és pénzügyőrségnél, hogy rendezze a formaságokat. A regisztrációs adót csak egyszer, az autó első forgalomba helyezésekor kell megfizetni. Ez a regisztráció a feltétele a rendszám megszerzésének.
Ez év végén megszűnik az a kizárólag 2003-ra bevezetett átmeneti szabály, amely kimondja, hogy csak 1996. január 1-je után gyártott személyautó hozható be az országba. Elvileg tehát fennáll a veszélye annak, hogy újból megindulhat Magyarország felé a roncsáradat Európából. Él azonban egy rendelet, mely szerint fokozatosan el kell érni, hogy csak Euro 3-as motorral szerelt autók kapjanak forgalomba helyezési engedélyt.
Az első ütem csak az új kocsikat érintette: az idén január elsejétől már csak ilyen autók kaphatnak rendszámot. A második etapban, 2004 januárjától viszont már a külföldről behozott használt gépkocsikra is kiterjed(ne) a szigor. Mivel Euro 3-as motorral szerelt autók először 1999-ben gördültek le a gyártósorokról, ez a szabály egyúttal azt jelenti, hogy 4 évesnél öregebb autók nem kerülhetnek be az országba.
Egyelőre azonban úgy tűnik, nincs ebben a kérdésben teljes összhang az érintett tárcák között, így még az ősszel további egyeztetések várhatók. Vannak szakértők, akik szerint az az uniós alapelv, hogy nem szabad korlátozni a személyek és áruk szabad mozgását, ebben az esetben is alkalmazandó. Mások viszont úgy vélik, ez helyi szabálynak minősül, s nincs is uniós megkötés: ahány tagország, annyi gyakorlat.
 |
Egyébként, ha végül mégsem szigorítanák a használt autók behozatalát, vélhetően akkor sem fog drasztikusan öregedni a járműpark, ugyanis a regisztrációs adó súlyosan bünteti a korszerűtlen, szennyező járműveket. Egy 1801 köbcentis Euro 3-as autó adója 640 ezer forint lesz, egy ugyanilyen, de még Euro 2-es motorral szerelt kocsi után viszont a maximális összeget, 1 millió 600 ezer forintot kell kifizetni!
Ha nem is jövőre, de legkésőbb 2005. október 1-jéig harmonizálni kell az unióban az úgynevezett átadási árakat. Ez azt jelenti, nem lesz érdemes országokon át utazni, hogy ugyanazt az új gépkocsit olcsóbban megvegye valaki, hiszen az árak közötti eltérés országonként nem lehet nagyobb 5 százaléknál.
Az európai autógyárak ma még az importőrtől függően országonként eltérő átadási árakkal számolnak, s a különbség esetenként igencsak tetemes. Angliában és Németországban a legmagasabbak az árak, a magyarországiak ennél jóval alacsonyabbak. A harmonizálás még nem jelent feltétlenül drágulást, hiszen az árat nagyban befolyásolja a forint árfolyamának alakulása, illetve például az, hogy az adott országban hányféle adó rakódik még rá.
Természetesen a csatlakozás után is meg kell fizetniük az autósoknak az egyéb tételeket: az általános forgalmi adót (most 25 százalék), a vámot (uniós terméknél 0, egyébként 13-78 százalék), valamint a környezetvédelmi termékdíjat (2300-50 300 forint). Fizetni kell a súlyadót is, igaz, ezt már az illetékes önkormányzatnak. Jövőre ebben is várhatók változások: a jelenlegi elképzelések szerint 100 kilogrammonként egységesen 1200 forintot vetnének ki gépjárműadó címén.
