Az újság brüsszeli diplomatákra hivatkozva azt írja: egyes EU-tagállamok szeretnének visszalépni azon ígéretüktől, hogy a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói egyezmény keretében segíteni fogják a náluk szegényebb, fejlődő országokat ugyanezen cél elérésében.
Az EU – más iparilag fejlett államokkal közösen – két évvel ezelőtt 450 millió eurós támogatást ígért 2005-től kezdve a fejlődő államoknak, hogy ez utóbbiak is hatékonyan lépjenek fel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására. A mostani vita arról folyik, hogy az EU-n belül miként osszák meg ezt a költséget – írja a lap, hozzátéve, hogy a hétfői luxemburgi EU-környezetvédelmi miniszteri tanácskozáson (ahol elvileg már döntésre kellett volna jutni) végül mégsem született megállapodás.
Diplomaták szerint a spanyolok, a görögök és a portugálok ellenkeztek a leginkább, mert kevesebbet akarnak fizetni, mint amiben eredetileg (2001. júniusában, egy bonni ENSZ-konferencián) megállapodtak. A dél-európai EU-tagállamok arra hivatkoznak, hogy szegényebbek, mint északi társaik – ezért azután az előbb említett három ország azt szeretné, ha összesített hozzájárulásuk éves szinten mintegy 20 millió euróval csökkenne.
Csakhogy az EU szabályai szerint ebben az esetben nem az egyes országok gazdagsága, GDP-je számít, hanem hogy ők maguk mennyire szennyezik környezetüket, milyen a részarányuk az EU összesített károsanyag-kibocsátásában. Azaz az alapelv: a szennyezőnek kell fizetnie. A vita elhúzódása már csak azért is kellemetlen, mert elvileg az EU-nak az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye kapcsán tartott december eleji milánói konferencián egyeztetett állásponttal kellene előállnia. (A konferencia elnöke Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter lesz.)
Az olasz EU-elnökség most azt javasolta, hogy december nyolcadikán, azaz még a kéthetesre tervezett konferencia vége előtt tartsanak újabb megbeszélést az ügyben, s azon próbálják megteremteni az összhangot. Egyébként éppen az Európai Unió volt az 1997-ben kidolgozott kiotói egyezmény legfőbb pártolója – írja az amerikai lap, arra is emlékeztetve, hogy a szervezet milyen hevesen bírálta George Bush amerikai elnököt, amikor Washington Bush hatalomra jutása után, 2001-ben kilépett a megállapodásból. Most viszont a WSJE szerint úgy tűnik: maga az EU sem tudja majd betartani ígéreteit az üvegházhatást (azaz a felmelegedést) okozó gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátásának csökkentéséről.
Miközben Brüsszel azt vállalta, hogy 2010-re az 1990-es szinthez képest 8 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a jelenlegi tendenciák alapján csak 4,7 százalékos csökkentést tart valószínűnek.
