A szakember közölte: mintegy 250-300 ezer hektoliter külföldről behozott sör fogy az idén, a tavalyi 100 ezer helyett a becslések szerint, így a magyar söripar növekedése az idén elmarad a tavalyi 4 százaléktól.
László Attila szerint a sörimport növekedésének hátterében az áll, hogy Németországban bevezették a betétdíjat az úgynevezett “egy utas” csomagolóanyagokra, a fémdobozokra és a petpalackokra. Ezért német gyártók a dobozos sörök előállítását csökkentették, de a megmaradó kapacitások egy részét nyomott árú exporttal még hasznosítják. Magyarország északi szomszédainál jelentős a hazai piacon nem eladható sörmennyiségek halmozódtak fel, amelyek egy részét Magyarországon adják el. Így a sörimport növekedése rendkívüli lesz – fogalmazott a szakember.
A söripar múlt évi árbevétele 110 milliárd forint körül mozgott, ami az idén várhatóan az infláció mértékével, azaz a megbízott elnök szerint mintegy 5-6 százalékkal növekedhet. A szakember véleménye az, hogy jövőre a magyarországi termelés volumenben várhatóan nem növekszik majd, stagnál, esetleg némileg csökken. Így összességében 7 millió hektoliter körüli lehet. Ezzel szemben László Attila úgy vélekedett, hogy az import sör mennyisége tovább emelkedhet a magyar piacon és elérheti akár az 500 ezer hektolitert is.
A magyar termelés stagnálásának egyik oka, hogy a jövedéki adó 15 százalékos emelése, hektoliterenként és alkoholfokonként a sör jövedéki adója 365 forintról 420 forintra nőtt. A szakember szerint a termelésre negatívan hat az is, hogy Magyarországon is szó van az egy utas csomagolóanyagok kötelező betétdíjának bevezetéséről.
Jelentős áremelkedésre ugyanakkor a fogyasztóknak nem kell számítaniuk, mivel a termékek ára a sörszövetség megbízott elnöke szerint csak az infláció körüli mértékben emelkedik, nem haladja meg a 10 százalékot. László Attila emlékeztetett arra is, hogy a magyar söripar az államkassza egyik legnagyobb befizetője, évente mintegy 45 milliárd forintnyi adót fizet be összesen a büdzsébe.
