A rangsor annak alapján állítható fel, hány és mennyire súlyos problémát, illetve elmaradást állapít meg a jelentés a tíz ország felkészülésének előrehaladásával kapcsolatban.
A november 5-én megjelenő dokumentum fényében a bizottságnak egyetlen súlyos problémája lesz, éspedig Lengyelország; ha a tízek csoportjában lehet egyáltalán sereghajtóról beszélni, akkor ez rá lesz érvényes – mondták a források, akik szerint ez már a jelentés róla szóló részének a vaskosságából is kitűnik.
A mostani elemzések a korábban évente – általában októberben-novemberben – közzétett bizottsági országjelentések sorát folytatják, de egy lényeges szempontból alapvetően különböznek minden korábbitól. Ez utóbbiak ugyanis átfogóan vizsgálták a csatlakozásra készülő országok felkészülését, egyforma súlyt helyezve az eredményekre és a hiányosságokra. A mostaniak csak a csatlakozásig hátralévő feladatokat sorolják fel, így hangvételük már csak ezért is bírálóbbnak tűnik az előző jelentésekénél.
A novemberi jelentések egyik fő tétjének korábban azt tekintették, megfogalmaz-e a bizottság olyan bírálatokat, amelyek alapján az EU esetleg védzáradékokat alkalmazhat a csatlakozó országokkal szemben. Előzetes értesülések szerint erre most nem kell számítani. A bizottság jövő év tavaszán, várhatóan március-áprilisban közzétesz még egy – akkor már “valóban utolsó” – jelentéssorozatot is, s akkor már szóba kerülhet ez az eshetőség. Hivatalos döntés azonban erről még nem született.
A bizottság legutóbb május második felében készített időközi megfigyelési jelentéseket. Magyarországgal kapcsolatban akkor a mezőgazdaságot és a pénzügyi ellenőrzést sorolta abba a kategóriába, amely “sürgős figyelmet” követel. Emellett az áruk szabad áramlása, a társasági jog, a regionális politika, valamint a környezetvédelem területén állapított meg lemaradásokat.
A mostani jelentés a források tájékoztatása szerint sárga, illetve piros jelzésekkel látja el a csatlakozási feltételek teljesítése szempontjából tárgyalási fejezetenként vizsgált egyes területeket. Az előbbi értelemszerűen figyelmeztető szándékra utal, az utóbbi súlyosabbnak ítélt problémát jelez. Magyarország esetében ilyenek csak a mezőgazdasági fejezetben lesznek. A jelentés konkrétan az uniós támogatásokat kezelő kifizető ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) felállításával, a vidékfejlesztéssel, valamint az élelmiszeripari üzemekre vonatkozó közegészségügyi előírásokkal kapcsolatban állapít meg súlyosabb gondokat.
A kifizető ügynökséget, vagyis a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatalt illetően kifogásolja, hogy késik az igazgatási eljárásrend meghatározása és ezzel összefüggésben a személyzet kiképzése. Az IIER kiépítésével kapcsolatban súlyosnak minősíti a késlekedést. A vidékfejlesztés területén a programok végrehajtásában állapít meg fogyatékosságokat, emellett kifogásolja a felelősségi körök nem elég világos elhatárolását és a koordináció gyengeségeit. Az élelmiszeripari üzemek esetében az uniós normáknak való megfeleléshez szükséges korszerűsítésben állapít meg elmaradásokat, és az ezekkel kapcsolatos igazgatási képességeket sem
tartja kielégítőnek.
Sárga figyelmeztető jelzést jó néhány terület kap. A mezőgazdaságban ezek közé tartozik például a kereskedelmi mechanizmusok működtetéséhez szükséges igazgatási eljárások kialakításának késlekedése vagy az a körülmény, hogy még mindig nem történt meg a belső piac állategészségügyi ellenőrzési rendszerének a teljes kiépítése. Az áruk szabad áramlásának fejezetével kapcsolatban a jelentés
ismét szóvá fogja tenni, hogy még mindig nem fejeződött be a korábbi megközelítés szerinti ágazati irányelvek átvétele és végrehajtása, például a gyógyszertermékeket illetően. Ugyanitt tesz említést arról, hogy sürgősen el kell fogadni az uniós normáknak megfelelő közbeszerzési törvényt, valamint az új élelmiszertörvényt és annak végrehajtási rendelkezéseit.
A vidékfejlesztési politika területén sárga jelzést kapott az intézményi háttér, ahol a bizottsági értékelés szerint még mindig nem fejeződött be a végrehajtási szerkezetek kialakítása, a feladatok világos meghatározása és elosztása, valamint az egyes felelősségi körök megfelelő szétválasztása. Ugyanebben a fejezetben Brüsszel a pénzügyi irányítás és ellenőrzés, valamint a jogszabályi keretek állapotát sem tartja kielégítőnek.
A jogharmonizáció kiteljesítésének szükségességére hívja fel a figyelmet a dokumentum többek között a vasúti közlekedéssel, a hátrányos megkülönböztetések tilalmával, az audiovizuális politikával, a vízumpolitikával, az információs társadalomhoz
kapcsolódó szolgáltatásokkal, valamint az állami intézmények belső pénzügyi ellenőrzési rendszerével kapcsolatban. Bennfentesek szerint ugyanakkor a felsorolt hiányosságok gyakorlatilag kivétel nélkül már eddig is jól ismertek voltak, a csatlakozási tárgyalásokon is felmerültek, így ebből a szempontból a jelentés semmilyen meglepetéssel vagy újdonsággal nem szolgál. Túlnyomó többségükre érvényes az a magyar részről már többször említett különbségtétel, hogy nem annyira problémákról, mint inkább megoldandó feladatokról van szó.
A felkészülés jelenlegi állapota és előrehaladásának várható üteme alapján Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy az unió alkalmazni fogja vele szemben a védzáradék eszközét. A legrosszabb esetben annyi történhet, hogy az uniós támogatások fogadásához és felhasználásához szükséges intézményi-igazgatási háttérben és apparátusban tapasztalható hiányosságok miatt bizonyos támogatásoktól elesik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
