Az Unióhoz csatlakozó országokban a monetáris politika jelentősége folyamatosan csökken, s ezzel párhuzamosan a fiskális politika jelentősége nő. A már az EU-ban levő országokban is az igazi gondok a fiskális politika terén jelentkeznek, ez határozza meg a monetáris politika jelentőségét. “Nemcsak a hiány mértéke lényeges, hanem a költségvetési újraelosztás terjedelme és szerkezete” – mondta Bokros.
Magyarországon az államháztartás újraelosztásának terjedelme meghaladja a GDP 52-53 százalékát ez 10 százalékponttal magasabb, mint az összes többi EU csatlakozó ország átlaga és legalább öt százalékponttal haladja meg a fejlett nyugat-európai országok átlagát – hangzott el a volt pénzügyminiszter előadásában. A magyar büdzsé hiányát nem lenne szabad a bevételek emelésével csökkenteni, azt a költségvetési kiadások lefaragásával kellene megvalósítani – mondta Bokros Lajos.
Észtországban és Litvániában, a hiány általában a GDP egy százaléka alatt marad. Szlovéniában rendkívül versenyképes a vállalati szektor, a hiány 3 százalék alatt van általában. A román büdzsé hiánya immár második éve 3 százalék alatt van. Ezek az országok viszonylag fegyelmezett fiskális politikát folytatnak, a privatizációban, vállalati szerkezetátalakításban persze viszont hátrányban vannak Magyarországhoz képest. Magyarországon az elmúlt három évben e téren nem folyt sikeres jövedelempolitika, az éves bérnövekedés messze meghaladta az átlagos termelékenységnövekedést.
“Magyarország elkezdte kiárazni magát a világpiacról azon termékek tekintetében, ahol a munkaerőköltség számít” – mondta a volt miniszter. Elhibázott lépés a minimálbér további növelése, a kormánynak fel kellene világosítani a szakszervezeteket arról, hogy a minimálbéren levő dolgozók tömegei fogják elveszíteni az állásukat. Káros a diplomás minimálbér intézménye, hiszen illúziókat és megalapozatlan várakozásokat kelt, túl magas fizetéssel sokan eleve nem kerülhetnek be a munkaerőpiacra.
A rendszerbe visszaépül az a munkaerőpiaci rugalmasság, amely például Németországban vagy Franciaországban éppen olyan nagy probléma. Oktatási reform lenne szükséges, ez elsősorban államháztartási részben gazdasági probléma. Elsősorban minőségi fejlesztésre lenne szükség a mennyiségi fejlesztés rovására – fejtette ki Bokros Lajos. A szerkezetátalakítási reformoknak a munkaerő versenyképességének javítását kell szolgálniuk – tette hozzá.
