Belföld

Tőkevonzás az EU-csatlakozás után: nem mindenkit érint

Az Európai Unióhoz csatlakozó országokba a közvetlen befektetések új hulláma indul el és a legkedvezőbb feltételeket a beruházóknak a tíz jövőbeli tag közül Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia nyújtja - állapította meg vallendari (Köln melletti) vállalatvezetői főiskola tanulmányában.

Az elemzést Bécsben ismertették, és ez alkalomból Marianna Krager, a Creditanstalt (BA-CA) közgazdásza elmondta, hogy szerinte főképp a mostani tizenötök határterületein adódnak lehetőségek és a közepes méretű nyugati vállalkozások is a befektetők között jelentkeznek majd.

A kelet-európai országok politikai és gazdasági stabilitása erősödik a csatlakozással – állította, ami növekvő vonzerőt jelent a piaca jutás meglévő akadályai ellenére is. A befektetők a jelenlegi EU-tagokhoz képest sokkal gyorsabb gazdasági övekedésre számíthatnak a csatlakozó országokban, a BA-CA szerint 2003-ban a nemzeti termék 3,4, 2004-ben 3,9 százalékkal bővül majd e térségben.

A legvonzóbb öt, EU-hoz csatlakozó országon túl Oroszország és Románia is vonzza a közvetlen beruházásokat, ezek összege azonban csekély lesz az adott országok méretéhez, vagy a legvonzóbb csatlakozók által befogadott beruházások méretéhez képest. A beruházások zöme néhány térségre koncentrálódik majd, egyebek között Csehország középső és déli részére, Magyarország nyugati részére és Budapest körzetére, Felső-Sziléziára, Varsó környékére, a pozsonyi és a kassai körzetre.

A közvetlen befektetések legfőbb forrása Németország lesz, a német vállalatok adják a befektetések 16 százalékát, majd Amerika, Hollandia és Franciaország következik. Ausztria részesedése 7 százalékos lesz közvetlenül, de számos multinacionális társaság osztrák cégek közvetítésével vállal majd szerepet a régióban.

Óva intett a tanulmány bemutatása alkalmából az egyik konzultáns cég képviselője az eufóriától. Fennáll a veszély, hogy a csatlakozó országokban gyors növekedésnek indulnak a bérek, ami csökkentheti vonzerejüket. Éles társadalmi feszültségek keletkezhetnek abból, hogy a széles tömegek és a képzett rétegek közötti jövedelmi különbségek növekednek, és kockázatot jelent az is, hogy a legjobb professzorok más országokba távoznak, ami nehezíti a képzés magas színvonalának fenntartását. Ehhez járul az is, hogy a kelet-európai reformországokban nincs kellő számú cégvezetésre alkalmas személy – jegyezte meg a Roland Berger konzultáns cég képviselője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik