Ez az érték a csatlakozó országok között sem számít magasnak, Szlovénia, Ciprus és Csehország is megelőzte Magyarországot 2000-ben. Magyarország a nemzeti össztermék 5,7 százalékát költötte 2000-ben az egészségügyre, míg az EU-tagállamok átlagosan a GDP 7 százalékát.
Ez a csatlakozó országok között sem magas arány, az EU-ban pedig Portugáliát előzzük meg e téren. A GDP-arányos egészségügyi kiadások 1995 óta majdnem 2 százalékponttal csökkentek Magyarországon, az Unióban viszont nem változott. Az egészségügyi ellátás tárgyi feltételei közül az egyik fontos mutató a kórházi ágyakkal való ellátottság.
Kevés az ágy
Magyarországon 100 ezer lakosra 806 ágy jutott 2001-ben, ami jóval alacsonyabb, mint 1990-ben volt, amikor 1009 ágy jutott 100 ezer főre. Az EU-átlagot még így is meghaladja a magyar adat, csak 2 uniós tagállamban, Németországban és Ausztriában jutott több ágy 100.000 lakosra, a csatlakozó országok közül pedig Litvánia, Lettország és Csehország kórházaiban jut több ágy a lakosságra.
A személyi feltételek szempontjából Magyarország nem áll előkelő helyen, 2000-ben 273 orvos jutott 100 000 lakosra, ami csak a portugál adatnál kedvezőbb. A leendő EU-tagállamok közül viszont Lengyelországban, Szlovéniában és Cipruson és Máltán jutott kevesebb orvos a lakosságra, mint Magyarországon.
Ez az arány a 90-es évek közepétől növekedett, de 1999-ről 2000-re jelentős visszaesés következett be. Az orvosok számarányánál még kedvezőtlenebb a nővéreké: Magyarországon 485 nővér jut 100 000 lakosra, ennél csupán a görög és olasz helyzet kedvezőtlenebb. Magyarországon a fogorvos is kevés: minden – adatot szolgáltató – EU-tagállam és a legtöbb csatlakozó ország megelőz bennünket e téren.
A férfiak születéskor várható átlagos élettartama 68,2 év volt 2000-ben. Ez több mint 8 évvel volt alacsonyabb az EU-ban jellemző értéknél. A nőknél ez a mutató 76,5 év, ami közel 6 évvel marad el az uniós átlagtól. A két nem várható élettartama közti különbség valamennyivel alacsonyabb, mint a kilencvenes évek közepén volt.
Az idő nem hozott gyógyulást
Az uniós országoktól való elmaradás nem csökkent 1995 óta, és a két nem várható élettartama közti különbség is magasabb az ott megszokottnál. Az egészségben várható élettartam aránya az átlagos élettartamhoz viszonyítva Magyarországon 85 százalék, az EU-ban Portugália kivételével mindenütt 90 százalék fölött van. A csatlakozó országok közül az emberek Litvániában élhetnek várhatóan legrövidebb, Máltán pedig a leghosszabb ideig egészségesen.
A táplálkozás terén az uniós tagállamok lakossága és a magyarok között nincs jelentős eltérés; 2000-ben a magyarok naponta 138 gramm zsírt ettek, míg az uniós állampolgárok ennél általában valamivel többet; a franciák fogyasztották a legtöbbet, 166 grammot, a „legzsírszegényebben” a finnek étkeztek, 124 grammal naponta.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztásban azonban meglehetősen lemaradtunk: Magyarországon naponta fél kilót fogyasztanak ezekből az élelmiszerekből, az Unióban viszont 65 dekagrammot. Ez egy napra vetítve még nem olyan szembeötlő különbség, ám évente 46 kiló a differencia. Alkoholfogyasztásban azonban nem maradnak el a magyarok az EU polgárai mögött: naponta, átlagosan 2,5 centiliter szeszesitalt fogyasztanak Magyarországon és az EU-ban is. Alkoholfogyasztásban egyébként a portugálok vezetnek, évi 14 literrel, míg az alkoholfogyasztást rövid ideig nyitva tartó italboltokkal nehezítő Svédországban isznak a legkevesebbet, évente 5,4 litert.
Magyarországon ez az érték 9 liter. A magyar lakosságra naponta, átlagosan több mint 6 elszívott cigaretta jut, az EU-ban ez 4,5. A görögök még a magyaroknál is többet dohányoznak, csaknem napi 8 szálat, eközben a svédeknél ez az arány a kettőt sem éri el.
