Belföld

Euróbevezetés: kétséges a nemzeti egyetértés

Az euróbevezetés 2008-as dátumának bejelentésével nem az a probléma, hogy eleve teljesíthetetlen lenne, hanem az, hogy nem készültek el azok az elemzések, amelyekből világossá válna: a cél valóban megvalósítható-e súlyosabb társadalmi feszültség nélkül.

Tekintélyes közgazdászok úgy vélik, a dátum helyett inkább az eurólandi csatlakozáshoz szükséges reformokhoz kellene ragaszkodni – olvasható a Népszabadságban.

A kormány és a jegybank közös törekvésével szemben több szakember azt a véleményt fejtette ki, hogy a szükséges fejlesztések megvalósítása, az elkerülhetetlen reformok végrehajtása nélkül súlyos áldozattal járhat az eurózóna – alacsony inflációt és viszonylag kismértékű költségvetési hiányt előíró – szigorú feltételeinek erőltetett iramú teljesítése. A nagy növekedési veszteséget csak nemzeti megegyezéssel és hosszú éveken át tartó bérkorlátozással kerülhetjük el.

Tény: előbb-utóbb Budapestnek is be kell vezetnie az eurót, ám Brüsszel erre nem szabott határidőt. A 2008-as dátumról már megkezdődtek az egyeztetések az Európai Központi Bankkal (EKB), hogy Magyarország miképpen léphetne be – közvetlenül a 2004. májusi uniós csatlakozása után – abba az árfolyamrendszerbe (az angol rövidítés nyomán ERM-II-be), amelyben két évig figyelik majd, elég stabil-e a forint.

A tízek álláspontja is eltérő. Akad ország, amely máris euróval fizetne, mások óvatoskodnak, a csehek például 2009-2010-ig tolnák ki a korona cseréjét.

A forint júniusi leértékelése után kialakult, kínos nemzetközi bizalmi válsággal fenyegető helyzetben a magyar kormány és a jegybank alkut kötött: 2008. január elsejétől lesz az euró hivatalos fizetőeszköz Magyarországon a forint helyett.

Surányi György, volt jegybankelnök úgy véli: nem a dátum bűvöletében kell élni, hanem a szükséges közigazgatási, oktatási, egészségügyi és adóreformot kellene végrehajtani, a költségvetési kiadásokat radikálisan mérsékelni, és e programokkal egy időben autópályákat építeni, infrastruktúrát korszerűsíteni, és mindehhez a lakásfinanszírozás további átgondolásával helyreállítani a lakosság pénzügyi megtakarítási hajlandóságát. Ha ez megtörténik, akkor fölösleges hajszolni a maastrichti büdzsékritérium mielőbbi teljesítését, már csak azért is, mert az nem háromszázalékos hiányt, hanem ciklikusan kiigazítva egyensúlyban lévő költségvetést szorgalmaz.

A volt jegybankelnök szerint az unióhoz később csatlakozott jelenlegi eurózónatagok vagy tíz esztendőn át évente a nemzeti jövedelmük négy százalékának megfelelő támogatást kaptak Brüsszeltől. Ennek révén végrehajtották azokat a reformokat és fejlesztéseket, amelyekkel mi még bajlódunk. Majd ezt követően tudtak alkalmazkodni a maastrichti feltételekhez. Az átlagnál gyorsabban fejlődő Írországban és Spanyolországban például ma is három-négy százalékos inflációt mérnek.

– A két intézmény konfliktusa miatt a 2008. évi euróövezeti csatlakozás terve kétségtelenül külső fegyelmező erőt jelentene az MNB és a kormány együttműködését illetően, de ez nem elegendő indok az euró lehető legkorábbi bevezetésére – mondja Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. A kormány és a jegybank egy középtávra kitekintő megállapodással is rögzíthetné a célokat és a kötelezettségvállalásokat. A külső kontroll a jövő évtől meg egyébként is nő, hisz a stabilitásorientált gazdaságpolitika kialakítása követelmény, a középtávú programban tett vállalásokat már EU-tagként is számon kérik rajtunk.

Neményi szerint az euró viszonylag korai bevezetését mégis érdemes megfontolni, mert a maastrichti követelmények és a tartós növekedési pályát jellemző mutatók feltehetően nem térnek el nagyon egymástól, ám a közös valutára való áttéréssel megvalósuló árfolyam-stabilitás – ha megfelelően rögzítik az árfolyamot – segítheti a magyar gazdaság integrációjának elmélyítését.

– A 2008-as dátum bejelentésével nem az a probléma – mondja Neményi Judit -, hogy eleve teljesíthetetlen lenne, hanem az, hogy nem készültek el azok az elemzések, amelyekből világossá válna, hogy a cél valóban megvalósítható-e súlyosabb társadalmi feszültség nélkül. A Brüsszelnek benyújtott középtávú gazdasági program kijelöli a kereteket, de nem látszik, hogy például a sokak által túl ambiciózusnak tartott hiánycsökkentés mit jelent a költségvetés részleteit, a fiskális politika lehetséges változatait illetően.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.