Mudráné Láng Erzsébet bíró ezt azzal indokolta, hogy el szeretné kerülni az eljárási szabálytalanságot, mivel a másodrendű felperes NA Rt. jogi képviselője nem jelent meg a hétfői tárgyaláson. A bíró hozzátette: jövő hétfőn várhatóan már ítéletet hoz a több éve húzódó perben.
Az ügy előzménye, hogy az NA Rt. mint beruházó, 2001. március 19-én közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződést kötött az M7-es autópálya felújítására és továbbépítésére a Vegyépszer és a Betonút Rt. alkotta Magyar Autópályaépítő konzorciummal.
A Strabag Rt. erről május 16-án értesült. Ezért a KTD-től kért jogorvoslatot, miszerint közbeszerzés alá tartozó szolgáltatásról van szó. A KTD elutasította a kft. kérését, a Strabag bírósághoz fordult. A Strabag érvei között szerepel, hogy ha a bíróság nem találná megállapíthatónak az állami pénzköltés tényét, az autópálya építés akkor is közbeszerzés alá tartozna, mivel e ráfordítás minimum állami támogatásnak minősül, amelyet a bank és a beruházó kap.
Erre utal szerintük, hogy a 60 milliárd forintnyi hitel visszafizetéséért a kormány készfizető kezességet vállalt. A Strabag szerint akár közvetlenül, akár az állami tulajdonú cégeknek juttatott támogatással finanszírozza az állam az autópálya építést, az akkor is a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, ezért azt kérték a bíróságtól, hogy változtassa meg a döntőbizottság határozatát, illetve rendelje el az ügy újabb vizsgálatát.
Szerintük ugyanis állami beruházásról van szó és a lebonyolítást, valamint a finanszírozást végző állami tulajdonú cégek költségvetési támogatásból valósították meg az építkezést. Azt is állítja a Strabag, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és az NA Rt. az állam alteregói, mivel az állami akarat végrehajtói. Érvelésük szerint erre utal egy kormányhatározat, amely utasította az MFB-t az M7-es autópálya felújításának és továbbépítésének finanszírozására.
A döntőbizottság szerint nekik csak a közbeszerzési törvény szabályainak betartását kellett vizsgálniuk, hogy az NA Rt. a jogszabály hatálya alá tartozik-e vagy sem. Érvelésük szerint mivel egy korábbi kormányhatározat az autópálya építést és felújítást kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól, ezért a döntőbizottságnak nem volt hatásköre ezzel foglalkozni.
A Fővárosi Bíróság 2002. június 6-án alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett ez ügyben, ezért akkor a közigazgatási pert felfüggesztették. Mivel 2003. június 30-án az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az FB kezdeményezését annak érdemi vizsgálata nélkül visszautasítja, így a közigazgatási per hétfőn folytatódhatott.
