Belföld

Magyar Szilícium-völgy – a völgy már megvan…

Komoly ingatlanbiznisz is az eljövendő évek magyar tudományos-technológiai központjának szánt tudáspark. A Zsámbéki-medence hasznosítására a Talentis nevű projekt keretében kerülhet sor.

A tudásvezérelt gazdasági fejlődés hazai esélyeit vitatják meg neves magyar és külföldi szakértők azon a háromnapos nemzetközi tanácskozáson, amelyet a Talentis Program helyszínén, a Zsámbéki-medence egyik településén, Pátyon tartanak.


 Közvéleménykutatás

A Zsámbéki-medence lakóinak több mint háromnegyede már tud a Talentis Programról, és többségük úgy gondolja, hogy segíti a térség településeinek fejlődését, ha a projekt megvalósul. Mindez abból a közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet 2003 július második hetében végeztek egyetemi hallgatók dr. Balázs János társadalomkutató irányításával. A felmérés a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Közhasznú Társaság megbízásából készült. A vizsgálat során több mint ezer felnőtt helybélit kerestek meg. Őket véletlenszerűen választották ki, vagyis az érintettek véleménye hűen tükrözi a térség valamennyi lakójának álláspontját. A megkérdezettek több mint négyötöde, szám szerint 917 ember, önkéntes alapon, egy ötven perces interjúban fejtette ki gondolatait a Talentis Programmal összefüggő kérdésekről. Az összefoglaló elemzés 2003 szeptember végén készült.

Faültető akció


A konferencián két hazai kormányhivatal képviselői mellett nyugat-európai és amerikai előadók beszélnek arról, hogy a már működő tudásparkok hogyan segítették a befogadó kistérségek gazdaságának élénkülését. A rendezvényhez kapcsolódva a Talentis Programiroda csütörtökön délelőtt egy időben 13 fát ültetett el a Zsámbéki-medence 13 településén, vagyis ott, ahol megvalósul Közép-Európa első tudásparkja, a magyar Szilícium-völgy.

A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala képviseletében Baráth Etele politikai államtitkár előadásával kezdődött meg Pátyon a Science Park Konferencia. A politikus hangoztatta: a Talentis megvalósulása csak akkor lehet sikeres, ha programját sikerül Budapesthez és a budapesti agglomerációhoz igazítani. Különben csak a meglévő kutatóbázisok, technológiai centrumok további szétszabdalását eredményezheti.


 Óvatos bizakodás

A fentebb már idézett közvéleménykutatás eredményei szerint a lakosság jelentős, többségi része óvatosan pozitív várakozó fogadtatással reagált a Talentis Program tervére. A megkérdezettek 76,8 százaléka mondta azt, hogy már hallott a Talentis Programról. A felmérés készítői külön megjegyezték, hogy a leginkább a vállalkozók informáltak a projektről. A Talentis céljaival is tisztában van a helybéliek zöme. A projekt ismerői közül a legtöbben már hallottak arról, hogy egyetemek, kutatóintézetek létesülnek, és lakóterületekkel is bővül a régió. Az emberek a lakosság összetételének megváltozására is számítanak, 71 százalékuk ezt kiemelte. Sokan aggódnak viszont a természeti környezet esetleges változása miatt. Amikor a közvéleménykutatók megkérdezték, hogy személy szerint ki mennyire ért egyet a programmal, az ötfokozatú skálán közel jó minősítést (3,97) kapott a Talentis. Hasonlóan értékelték a projekt megvalósíthatóságát (3,72) is. A Talentis Program nélkül viszont valamivel kedvezőtlenebbnek gondolják a helybéliek a Zsámbéki-medence településeinek fejlődési esélyeit – ez derül ki abból, hogy az ötfokozatú skálán 3,63-as „átlagot” ért el az erre a kérdésre vonatkozó válasz.
A Talentis célkitűzései jók a településnek, jók a régiónak és jók az országnak. Ez volt a többségi vélemény, amikor a 917 interjúalany a program várható hatásait becsülte meg. 

Baráth támogat


Baráth támogatásáról biztosította a projektet, amelyhez a szervezők európai uniós pénzeket is szívesen látnának. Az elképzelés szerint 12 milliárd euróból húsz év alatt épülne ki a magyar Szílicium-völgy, ám ez azt jelenti, hogy csaknem 3000 milliárd forintra lenne szükség a Zsámbéki-medencében.

A Talentis mögött Kenyeres Sándor vállalkozó áll, aki a Mammut bevásárlóközpontok építéséről vált ismertté. Baráth Etele sok sikert kívánt Kenyeresnek, de felhívta a figyelmét, hogy a Talentis húsz évre szóló programját csak akkor lehet megvalósítani, ha a politikától, a politizálástól, a négyéves választási ciklusoktól függetlenül teremtenek konszenzust a vállalkozók.


Baráth szkeptikus

Baráth Etele szerint ehhez a projekthez nagy valószínűséggel lehet támogatást kapni az Európai Uniótól. Ugyanakkor nincs erre garancia – jegyezte meg a kissé szkeptikus államtitkár. Saját hivatalának támogatását azonban megígérte az ügyben.

Baráth Etele mellett Kroó Nornert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tartott előadást, amelyben a kreativitás fontosságát hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a magyar tudomány elismertsége újra emelkedőben van. Így például a világon megjelent tudományos cikkekben a magyar tanulmányokra való hivatkozás 0,5 százalékos, ami csaknem duplájára való növekedést jelent a mélypont, 1995 óta, amikor az itthoni kutatókra való hivatkozások globálisan 0,3 százalékra csökkentek.

Kroó Norbert rámutatott arra is, hogy Magyarország világelső a tudományos pénzek felhasználását illetően. Egymillió dollárból ugyanis nálunk készül a legtöbb tudományos cikk.

Baráth figyelmeztet


Baráth Etele ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparban és egyéb területeken bevezetett újítások száma viszont tizedére, sőt még annál is kisebb részére csökkent a rendszerváltás óta. Valóban meg kell tehát fontolni, hogy érdemes-e, illetve reális-e Magyarországon technológiai központot építeni, amikor a nagy nyugati vállalatok nem érdekeltek a hazai újítások piaci alkalmazásában.


Az államtitkár arra is figyelmeztetett, hogy olyan projekteket kell megvalósítani, amelyek egymásra épülnek ugyan, de önmagukban is életképesek. Szerinte ugyanis számos településfejlesztési elképzelés azért nem valósul meg, mert a szervezők nem gondolnak arra, hogy mi történik akkor, ha kiesik az eredeti projekt egyik vagy másik eleme. Márpedig a piacgazdaság és az EU-pályázatok bizonytalanságai mellett nehéz előre tervezni.


 Egy kis biznisz…

A Talentis mögött egy hatalmas ingatlanügylet is rejlik: a Talentis szervezői szeretnék, ha hitelek fedezeteként a szükséges föld-területek magánkézbe kerülhet-nének úgy, hogy az ország különböző térségeiben a projekt magánbefektetőinek tulajdoná-ban lévő földeket egybefüggő területre cseréljék az állammal a Zsámbéki-medencében. (Ez akár ötezer hektárt is érinthet az ország egyik legdrágább ingatlanövezetében, Kenyeres Sándor építőipari vállalkozó érdeklődése tehát érthető a tudásipar iránt.)

A Talentis program


A magyar Talentis Program azt tűzte ki célul, hogy egyetemvárost, innovációs központot és technológiai parkot hoz létre a Zsámbéki-medencében, minőségi módon fejlesztve egyúttal a 13 települést magában foglaló kistérséget. A Talentis alapítója, Kenyeres Sándor azzal számol, hogy a projekt 20 év alatt valósul meg. Döntően, csaknem 80 százalékban magántőkéből, a többi pénzt pedig megpályázzák részben magyar állami, részben pedig EU-forrásokból. A beruházás összköltségét 3000 milliárd forintra becsülik. (Ez azt jelenti egyébként, hogy a beruházás 20-25 százaléka közpénzből történne, ami 3000 milliárdos összköltség mellett 600 milliárd forintot tenne ki minimum!)

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Afrikai meleg tör Magyarországra

Húsz fok feletti meleget hoz a kései vénasszonyok nyara, de a hétvégén komoly viharokkal fizethetjük meg az árát – tipikus nyári időjárási helyzet alakul ki hazánkban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.