A tag- és csatlakozó országok, közöttük Magyarország állam- és kormányfői egyrészt az unió gazdasági föllendülésének módjairól igyekeznek megegyezni, vagyis a pangásból kivezető óriás beruházásokról és ezeknek a közösségi költségvetésből is pénzelhető hányadáról, munkahelyteremtésről és szociális törvénykezésről, továbbá a közös pénz, az euróval kapcsolatos szabályok szabályok betartásáról.
Ennél még közvetlenebbül hatalmi kérdésekről is tárgyal a brüsszeli csúcstalálkozó, méghozzá átváltozva az alkotmányozó kormányközi értekezlet újabb ülésévé.
A kibővülő Európai Unió alkotmányában érintett, összesen 28 állam vezetői most már másodszor gyűlnek össze, mindössze másfél héten belül, hogy az alapintézmények közötti hatalmi viszonyokról, illetve a döntéshozás módjairól egyezkedjenek. Magyar részről ezekhez a kérdésekhez társul a nemzeti és etnikai kisebbségek ügye, amelynek napirendre vételét megígérte a soros olasz unióelnökség.
