A halálhírt a család tudatta a távirati irodával. A magyar sport- és közélet kiemelkedő személyiségei részvétüknek és megrendülésüknek adtak hangot.
Papp László a BVSC, a Bp. Bástya és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban versenyzett, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ő volt az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki három aranyérmet szerzett!
Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert, kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt. A hivatásosok között Európa-bajnoki címet is szerzett. Örök fájdalma maradt, hogy a kommunista sportvezetés nem engedte a profi világbajnoki címért ringbe szállni.
Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként is számos siker fűződik nevéhez. Olyan kiváló bokszolókat nevelt, mint Gedó György, Badari Tibor, Kajdi János, Orbán László.
1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1989-ben megkapta a Boksz Világtanács (WBC) kitüntetését, mint a “világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívója”. 1991-től a magyar Halhatatlanok Klubjának a tagja, 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjat kapott. Két éve, 75. születésnapján Millenniumi Ezüst Emlékérmet vehetett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.
2001-ben beválasztották a Nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába. 2001-ben a MOB védnökségével a Nemzeti Sport által rendezett szavazáson a XX. század harmadik legjobb magyar férfi sportolójává választották. 2001 novemberében Budapest díszolgára lett.
Életéről film készült “Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni” címmel, szerepelt a Nehéz kesztyűk című filmben is.
Az utóbbi években sokat betegeskedett, ezért a MOB júliusban felgyógyulása érdekében különleges multifunkcionális ágy beszerzésére adott támogatást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
