Schreyer asszony szerint az Európai Unió kibővítése és a tagállamok által sürgetett újabb feladatok (például a bel- és igazságügyi együttműködés elmélyítése, a különböző fejlesztési politikák kiterjesztése) olyan új kiadásokat hoznak magukkal, amelyeket értelemszerűen a bevételi oldal növelésével kellene finanszírozni.
A bel- és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó EU-részleg költségvetése például jelenleg 500 millió euró évente – s szerinte ez lesz az a tétel, ami a következő években a legjobban nő majd. Schreyer emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági kiadásokhoz – amelyek a teljes EU-költségvetés majdnem felét teszik ki – a következő egy évtizedben nem lehet hozzányúlni: a legnagyobb EU-agrártermelő (s így egyben e kiadások legnagyobb haszonélvezője), Franciaország követelésére ugyanis a tavaly őszi brüsszeli EU-csúcsértekezleten a tagállamok úgy döntöttek, hogy ezt a tételt 2013-ig befagyasztják.
Az Európai Unió jövőre minden idők legtakarékosabb költségvetésével számol: miközben a szabályok szerint legfeljebb a tagállamok összesített GDP-jének 1,27 százalékát kaphatná meg a szervezet, a most készülő jövő évi tervezet csak 0,99 százalékkal tervez. Ebből a mintegy 100 milliárd eurós összegből a 10 új csatlakozó ország valamivel több mint 5 milliárd euró európai uniós támogatásra számíthat.
A költségvetési biztos egyébként a növekvő kiadások és a stagnáló bevételi források ellenére amellett érvelt, hogy más országokra is terjesszék ki azt a költségvetési visszatérítést, amelyet Nagy-Britannia kap már a 80-as évek közepe óta, kompenzálásként, hogy a számára visszajuttatott összegeknél jóval nagyobbak az EU-befizetései.
“Az EU-bizottság jelenleg egy olyan javaslaton dolgozik, amely ezt a rendszert kiterjesztené az EU többi nettó befizetőjére is” – mondta Schreyer asszony, de részleteket nem közölt. Az EU legfőbb nettó befizetői Németország, Hollandia és Svédország.
