A BUX közel 6 százalékot emelkedett a múlt héten, és csak pénteken nem tudott pozitív tartományban zárni. Az emelkedés gőzhengere az OTP volt, amely a héten 8,3 százalékot emelkedett és bekukkantott a 3000 forintos szint fölé is egy kis időre. Nem panaszkodhatnak a Richter tulajdonosai sem, ők 7,3 százalékkal lettek gazdagabbak, de a másik két blue chip is közel 4 százalékot emelkedett.
Az emelkedés részben továbbra is az általános „EUfóriának” köszönhető, amely egyszerűen azon az alapfeltételezésen alapul, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok a konvergencia miatt az elkövetkező évtizedben gyorsabban fognak fejlődni. Ez az alaptétel vonz friss tőkét a regionális alapokba, amelyek „lőnek mindenre, ami mozog”.
Pénz- és állampapírpiac
Az állampapírpiacon viszonylagos csend és nyugalom honolt. A befektetők nem nagyon reagáltak a gyenge folyó fizetési mérleg adatra, sokkal inkább azt számolgatja mindenki, hogy mikor kerülhet sor kamatcsökkentésre. A piac egy része még az idén, míg mások csak jövőre számítanak rá. A választ a másfél hónap múlva megjelenő inflációs jelentés adhatja meg. Ebben a negyedéves kiadványban publikálja ugyanis az MNB az inflációs prognózisait és a sorok között olvasva megállapítható lesz, hogy milyen árfolyamot tart kívánatosnak. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a még magasabb jövő évi infláció miatt (ami a kormány azon döntésének a következménye, hogy a 25 százalékos áfa-kulcs mégsem csökken), a jegybank módosítani fogja árfolyamcélját. Ha a központi bank a jelenlegi 250-255-ös sávról például 247-252-re módosítaná a kívánatos szintet, akkor további árfolyamerősödésnek kellene bekövetkeznie, mielőtt kamatcsökkentésre kerülne sor, ez pedig nyilván enyhe korrekciót vonna maga után a kötvénypiacon.
Az OTP kiemelkedő teljesítménye pedig a lengyel nyugdíjalapok mohó vásárlásaival magyarázható. Ezek csak az OTP-t és a Matávot vásárolhatják, mert csak kettejüknek van nemzetközi hitelminősítése. Ha a Richternek is lenne ilyen minősítése, akkor valószínűleg már a 30 ezres szintet ostromolnánk. Mivel ez a szint nem is elképzelhetetlen, ezért lassan időszerű lesz egy részvényfelaprózás, vagy szaknyelven stock split.
Ez már megtörtént az OTP-vel is tavaly nyáron, ami újabb lökést adott az árfolyamnak és a szívgyógyszer-értékesítéseknek. Az előbbinek azért, mert ezt a megoldást általában úgy tekintik, mint a menedzsment jövőbe vetett optimizmusának bizonyítékát. Az utóbbinak pedig azért, mert a nyaralásból visszatérő befektetők a szívükhöz kaptak, hogy mi történt az OTP árfolyamával (és az ő megtakarításaikkal), hiszen nyár elején még 15 ezer forint volt az árfolyam, amikor pedig visszatértek már csak 1650. A megfejtés természetesen egy 10:1-hez arányú részvényfelaprózás volt.
Fordulat a gazdaságban?
A figyelmes gazdasági újságolvasó érdekes fordulat előszelét olvashatta ki a múlt héten publikált folyó fizetési mérleghiány elemzői kommentárjaiból. Mindenki elmondta a 402 millió euróra rúgó deficitről, hogy hatalmas, és hogy tavaly augusztusban még pozitív (21 millió eurós) volt az egyenleg, és hogy milyen rosszul alakult a turizmus. Ez mind igaz, de az érdekesség a külkereskedelmi hiány importoldalán mutatkozott.
A behozatal szerkezete mintha kezdene eltolódni a fogyasztási javak felől a beruházási cikkek felé. Mivel a magyar ipari termelésnek és az exportnak nagy az importtartalma, azaz külföldről kell beszereznünk számos gépet és alapanyagot, a gazdasági aktivitás növekedése előtt mindig importnövekedés jelentkezik, és ez az azt követő hónapokban jelenik meg az exportban és a GDP-ben. Ha ez a tendencia a következő hónapokban is kiolvasható lesz a sorok között, az talán alátámaszthatja a fordulatba vetett hitet, azaz: hogy a második negyedéves, 2,4 százalékos GDP-növekedéssel elértük a gödör alját. A jövőre tervezett 3-3,5 százalékos GDP-növekedés azonban nehezen képzelhető el a német gazdaság feltámadása nélkül, az pedig enyhén szólva bizonytalan.
Óvatos október
Miközben hazánkban és a térségben robognak a tőzsdék felfelé, addig a fejlett piacokon óvatos emelkedésnek vagyunk a tanúi. Az amerikai ipari vállalatok részvényeinek teljesítményét tükröző DJIA index a héten mindössze 1,1 százalékot emelkedett, és szintén a 10 ezer pontos határt tűzte ki célul. Mivel a BUX jobbról előzött, most a Dow van messzebb, de egy erős harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon átröpítheti az indexet ezen a szinten is. A gyorsjelentéseket megelőző profit warningok száma jóval elmarad a korábbi negyedévekben tapasztaltaktól, ezért van is ok az optimizmusra.
Kérdés persze, hogy mennyire épültek be ezek a várakozások az árfolyamokba. Erre azonban csak akkor kaphatunk választ, ha a dollár árfolyama nem szól bele az érdekes kísérletbe. A zöldhasú gyengülése ugyanis kezdi elérni az európai befektetők fájdalomküszöbét. Nekik minden cent dollárgyengülés árfolyamveszteséget jelent mert hiába emelkedett közel 10 százalékot a Dow az utóbbi időben, ha a dollár közben 15 százalékot esett az euróval szemben. Az európai befektetők részvényeladásait pedig aligha érzékelik mások vételi lehetőségként.
De ilyet leírni most csak suttogva lehet, mert október van, a nagy tőzsdekrachok hónapja. Ilyenkor mindenkiben ott van a félsz, hogy megremeg valamelyik nagybefektető keze a gombon.
