Belföld

Rugalmasabb árfolyampolitikát vár az EKB elnöke

Az ázsiai országok részéről rugalmasabb árfolyampolitikát sürgetett a hétvégén Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank hónap végén leköszönő elnöke.

Az Il Sole 24 Ore című olasz lapnak adott nyilatkozatában mintegy megmagyarázta a Hetek korábbi, szeptemberi felhívását, amelyben rugalmasabb árfolyampolitikát kértek, csakhogy elsősorban az ázsiai valutákra, nem pedig – ahogyan azt a piac értelmezte – a dollárra gondolva.

 A piacok félreértették Duisenberget

Duisenberg egy moszkvai összejövetel közben nyilatkozott újságíróknak, és azt mondta, hogy a Hetek szeptemberi, dubai állásfoglalása egyenletesebb teherviselést célzott a valuták között. – Az euró/dollár árfolyamról nem volt szó, úgyhogy nyilván félreértés történt – mondta az EKB elnöke. A Hetek dubai értekezletének állásfoglalása nyomán az euró csúcsközelbe drágult a dollárral szemben. Később, két hete, Duisenberg még némi olajat öntött a tűzre azzal, hogy kijelentette: “reménykedünk és imádkozunk”, hogy a dollár szerinte elkerülhetetlen olcsóbbodása lassú és fokozatos legyen. Ebből a piacok arra következtettek, hogy az EKB nem fog beavatkozni a piacon az euró drágulását fékezendő. Nem sokat segített az EKB szóvivőjének azonnali nyilatkozata arról, hogy Duisenberg nyilatkozatát nem lehet a beavatkozás kizárásaként értelmezni. Duisenberg hétfőn megismételte továbbá, hogy az euróövezeti gazdaságok az év végéig föllendülnek, és jövőre, az átlag szintjén, elérik a 2-0-2,5 százalékos fenntartható növekedési potenciált. Hétfő délelőtt az euró 1,1729 dollár volt a londoni bankközi devizapiacon, a reggel 1,1732-1,1723 dollár között olcsóbbodó irányzat után. Kora reggel 1,1792 dollár volt az euró, a pénteki New York-i késői 1,1801 dollár után.

Ennek kapcsán kijelentette, hogy a Hetek az euró erősödésének lassítása kapcsán elsősorban nem a dollárra, hanem az ázsiai valutákra gondoltak. A piac ezt a kijelentést akkor a dollárra vonatkoztatta és ez erős árfolyamemelkedést okozott az eurónál.

Duisenberg nyilatkozatában elmondta: nem várja, hogy az ázsiai országok hamarosan pénzügyi uniót hoznának létre, ehhez túl nagyok az ellentétek közöttük.

Az EU-ról szólva, kijelentette, hogy a meglevő pénzügyi unió véleménye szerint akkor is fennmaradhat, ha az EU országok között nem jön létre világos politikai unió. Mint mondta, a bővítés változásokat hoz az EKB és a nemzeti bankok között, meghatározva azok számára a fő irányokat. Véleménye szerint feltétlenül változások szükségesek: a 25-ök Európája nem ugyanaz, mint a 12-eké, vagy 15-ké volt. Úgy véli, a fizetési rendszer alapvető változásokon megy keresztül 5-6 éven belül, hogy egyszerűsödjenek az EU országok közötti pénzügyi tranzakciók.

Utódjáról, Jean-Claude Trichet-ről szólva kijelentette, a legjobb választás volt az EKB élére és reméli, hogy az eddigi pénzügyi stratégiát követve átláthatóan és körültekintően végzi majd feladatát. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik