Az unión belüli forgalom aránya Luxemburgban és Belgiumban a legnagyobb, továbbá Dániában, valamint a viszonylag nem régi tagságú ibériai országokban. Görögország kivételével mindegyik tagország áruforgalmának több mint felét a közösségen belül bonyolította.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat számításai alapján a Központi Statisztikai Hivatal által készített összesítés szerint az évtized elején a 15 uniós ország részesedése a világ népességéből 6 százalék, a bruttó hazai termékből 20 százalék, külkereskedelméből pedig 39 százalék volt.
Az EU-tagországok átlagában 2002-ben az egy lakosra jutó export 6.800-6.900 euró között volt, ami a világátlag több mint hatszorosa. Az uniós átlagot legjobban Luxemburg, Írország és Belgium mutatója haladta meg, amely 3,2-3,5-szöröse volt. Kirívóan alacsony volt azonban ez a szám Görögországban, ahol 992 eurót mértek. Magyarország egy főre jutó kivitele 2002-ben 3.500-3.600 euró volt, ami a spanyol mutatónál 10 százalékkal magasabb.
Az áruexport GDP-hez viszonyított aránya a világ egészében 20 százalék körüli, az EU-ban az évtized elején megközelítette a 30 százalékot. A tagországok közül e mutató alapján is Görögország aránya a legszerényebb, nem éri el a 10 százalékot sem. A szolgáltatásexport aránya ugyanakkor itt a legnagyobb, az áruk és szolgáltatások kivitele együttesen a GDP 22-23 százalékát teszi ki.
Az export bruttó hazai termékhez viszonyított aránya igen magas, több mint 80 százalék Belgiumban és Írországban, továbbá meghaladja a GDP felét Hollandiában is. Magyarországon 2001-ben 59 százalék volt. A tagországok túlnyomó részében az arány 20-36 százalék közötti.
Az EU-hoz tartozó 15 ország összes kivitele 1990-ben 1.200 milliárd euró volt, 2002-ben 2.600 milliárd, folyó áron 12 év alatt 2,2-szeresére emelkedett. Volumenben a növekedés kisebb, de ugyancsak jelentős, mintegy 58 százalékos volt, ami több mint kétszerese a bruttó hazai termék ez idő alatt bekövetkezett 26 százalékos bővülésének.
A behozatal dinamikája mind összességében, mind viszonylatonként valamivel kisebb volt, mint a kivitelé: az összes behozatal értéke mintegy kétszeresére emelkedett a vizsgált időszakban, de itt is érvényesült az EU-n kívüli forgalom gyorsabb növekedése.
A folyó árak alapján az átlagosnál általában gyorsabban növelték kivitelüket a kisebb gazdaságok, közülük is kiemelkedik Írország, amely több mint 5-szörösére – EU-n kívülre 8-szorosára – bővítette kivitelét. Ugyanakkor a négy nagy ország exportjának értéke az átlagosnál mérsékeltebben, csaknem kétszeresére emelkedett 12 év alatt.
A 15 tagország közül 13 kivitele gyorsabban nőtt a külső partnerek irányába, mint az egymás közti kereskedelemben. Kivétel Spanyolország és Nagy-Britannia, amelyek ebben az időszakban gyorsabban növelték exportjukat az EU-n belüli, mint azon kívüli országokba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
