“Nem szeretnénk elmulasztani ezt az alkalmat. Természetesen vannak némi kételyeink, de semmiképpen nem akadályozzuk meg a tervet” – jelentette ki a miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek. “Amennyiben sikerül nyélbe ütni az üzletet, még az idén sor kell hogy kerüljön rá” – tette hozzá.
Soroka mostani kijelentéséig a lengyel kormány álláspontja meglehetősen tartózkodónak tűnt a nemzetközi olajipari csoport létesítésével kapcsolatban, mivel az csökkentené a cégre, és ezen keresztül a stratégiailag fontos belföldi üzemanyag piacra gyakorolt befolyását.
A nagy befolyással rendelkező állami üzemanyag hatóság feje ma úgy nyilatkozott, hogy a PKN terveinek van stratégiai értelme, de megvalósítása esetén mindenképpen vezető pozícióban kell maradnia ahhoz, hogy megkapja a szükséges állami támogatást.
A PKN és a Mol együttes piaci tőkeértéke mintegy 5,8 milliárd dollár. A közép-keleti régióban elfoglalt uralkodó helyzete és puszta mérete miatt is kedvező olajszállítási szerződések megkötésére számíthat egy ekkora súllyal rendelkező vállalat.
A PKN vezetésével létrejöhet egy közép-európai olajkonszern
A lengyel kincstárügyi minisztérium nem fogja meggátolni a közép-európai olajkonszern tervének a vezető lengyel olajvállalat, a PKN Orlen részvételével történő megvalósítását – közölte pénteken Tadeusz Soroka, a tárca helyettes vezetője.
Újságíróknak Varsóban nyilatkozva a miniszterhelyettes aztmondta, hogy a koncepció jó, a terv érdekes, és noha bizonyos kétségeket ébreszt, a tárca nem fogja akadályozni megvalósítását. Lényeges viszont – nyomatékosította -, hogy a PKN Orlennel szemben ne kerüljön fölénybe egy másik vállalat a tervezett konszernben.
Soroka megerősítette Piotr Czyzewski tárcavezető október elején tett nyilatkozatát, mely szerint a lengyel kincstárügyi minisztérium a tervezett közép-európai olajkonszern létrehozása keretében értékesítené a PKN Orlen állami tulajdonban lévő részvényeit, mégpedig nem cserével, hanem eladással.
A miniszter néhány napja azt mondta, hogy a tárca 2-3 héten belül nyilvánosságra hozza véleményét a PKN Orlen és a Mol Rt. által a lengyel minisztériumhoz külön-külön benyújtott, a közép-európai olajkonszern létrehozására vonatkozó előzetes elképzeléséről.
Zbigniew Wróbel, az Orlen elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a konszern tagja lehetne a lengyel nagyvállalaton kívül a Mol, az osztrák OMV és a görög Hellenic Petroleum. Leszögezte, hogy a konszern létrehozásának konkrét munkálatait még Lengyelország és Magyarország EU-csatlakozása (2004. május 1.) előtt el kellene kezdeni, mert az uniós jog korlátozza cégszövetségek kialakítását.
Nem engedélyezik a lengyel PKN-Lotos olajipari fúziót
Az illetékes lengyel állami ügynökség nem járul hozzá a PKN Orlen és a Lotos olajvállalatok összeolvadásához, mivel a fúzió korlátozná a piaci versenyt – közölte a Nafta Polska, a privatizációért felelős lengyel ügynökség vezetője, Maciej Gierej.
Az év elején az ügynökség nyomására semmissé nyilvánítottáka Lotos 75 százalékos része PKN-nek és az angliai székhelyű Rotch Energy-nak történő eladását, ennek a 600 millió dolláros üzletnek a nyélbe ütését.
Gierej kifejtette, hogy a PKN és a Lotos egybekapcsolása rossz irányban tett lépés lenne, ezért a Lotosnak más partner után kell néznie, hogy túléljen a nemzetközi nagytársaságok uralta olajipari versengésben.
Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy az állam a PKN-ben meglévő 28 százalékos részesedését a Lotosnak adná el, hogy ezzel segítse a pénzügyi zavarba került társaságot, vagy más módon próbálkozik majd a két cég összekapcsolásával.
A PKN szándéka az, hogy megvegye a Lotost, amelynek évi feldolgozói kapacitása 4,5 millió tonna olaj évente, vagyis a PKN-ének egyharmada.
Gierej részletesen kitért a PKN nemzetközi terveire, a román Petrom, illetve a cseh Unipetrol cégekre kiírt tenderen való részvételre. A terjeszkedési terveket értelmesnek minősítette, tekintettel a Petrom vonzó feldolgozói kapacitásaira, illetve a cseh vállalat elosztó hálózatára, vegyipari létesítményeire.
Ugyanakkor jelezte, hogy az ami jó a PKN-nek, vagyis az, hogy a PKN a regionális piacvezető MOL-lal közösen kívánná stabilizálni a kelet-európai piacot, nem feltétlenül kedvező Lengyelországnak. A lengyel állam érdeke, hogy egy olyan olajipari egység jöjjön létre, amely állandóan jelen van Lengyelországban, vagyis ott adózik és ott van a főhadiszállása is.
A PKN, a MOL és esetleg az osztrák OMV már régóta dédelgetik az összeolvadást, ám ezeket az elképzeléseket jegelték addig, amíg a társaságok elérik azt a kritikus méretet, amely képessé teszi őket arra, hogy ennek az új regionális egységnek a vezetői legyenek.- vélik a szakértők.
Gierej nem nyilatkozott arról, hogy milyen szerepet játszhatnak az orosz olajipari óriások ebben a fuzionálási folyamatban, csak annyit jegyzett meg, hogy az üzleteket gazdasági, nem pedig politikai alapon kell majd megkötni. A Lukoil és a Yokus-Sibnyeft óriási olajtartalékokkal rendelkeznek és a régió finomítóinak máris legfontosabb nyersanyagellátói. Az elemzők azt várják, hogy az orosz konszernek kivásárolják majd riválisaikat.
