Belföld

Európai küzdőtér

admin

2003. 10. 06. 11:10

Az Európai Unió római csúcsértekezlete várhatóan rábólint majd az új alkotmánytervezetre. Előtte azonban komoly viták várhatóak, amelyeket hol meggyőzéssel, hol zsarolással kívánnak megoldani a tagállamok.

Megkezdődött az Európai Unió jelenlegi és újonnan csatlakozó országainak római csúcsértekezlete, amely az Európai Unió leendő alkotmányának utolsó formális vitája is egyben. A 25 ország mellett megfigyelőként ott van Románia, Bulgária, és Törökország is.

Nyitóbeszédében az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi azt mondta, hogy a kibővülő Európai Unió tagországainak közös akaratra van szüksége ahhoz, hogy egy mindenki számára elfogadható Uniós alkotmány szülessen. Az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi pedig arról szólt, hogy minden régi és új tagnak komoly kompromisszumokat kell kötnie egy sikeres alkotmány létrehozása érdekében.

Az alkotmánynak célja az is, hogy elismerje a tíz újabb – többnyire a volt kommunista blokkból való – tagállam jövő évi csatlakozását. A cserélődő elnökséget betöltő Olaszország szeretné decemberre lezárni a tárgyalásokat, de amint a BBC tudósítója, Oana Lungescu jelenti, ez igen ambíciózus célnak tűnik. 

 A tűntetés nem maradt el

 Tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délelőtt, majd délután is Rómában a EU-csúcs idején. A globalizációellenes fiatalok kövekkel dobálták a biztonsági erőket, felgyújtottak épületet és ablakokat zúztak be. Délután legalább százezren tiltakoztak a csúcstalálkozó ellen. A résztvevők azt hangoztatták, hogy a tervezett EU-alkotmány célja a szabad piac és a kapitalizmus előmozdítása, és nem összpontosít kellően a béke és megértés szükséges kialakítására. A tüntetők teljesen körülzárták a római kongresszusi palotát, emiatt a külügyminiszterek értekezlete jelentős késéssel kezdődött. A menetben részt vettek anarchisták, környezetvédők, a kurd- és palesztinbarát mozgalmak képviselői is. A kora esti órákban a rendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. Többen megsebesültek, és a rohamrendőrök mintegy ötven főt letartóztattak.

Hatalmat az intézményeknek

A belső határok nélküli, közös valutával és kezdeti közös kül- és védelmi politikával rendelkező mai Európai Uniót holnap már erősebb központi intézmények irányíthatják, több hatalommal felruházott Európai Parlament, karcsúsított Európai Bizottság, saját elnökkel és külügyminiszterrel. Ez mind benne foglaltatik abban az alkotmánytervezetben, amelyet júniusban fogadtak el a jövő Európáját kidolgozó Konventben. Az uniós vezetők ezt jó vitaalapként üdvözölték, – de még mindig nem eléggé jó.

Több európai kormányfő csalódottságának adott hangot a vitával kapcsolatban. José María Aznar spanyol miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is ellenzi az új intézményi egyensúlyt, amelyet a kibővített Európai Unió számára irányoz elő a tervezet. Hasonlóan vélekedett Leszek Miller lengyel kormányfő, aki szerint a három évvel ezelőtti nizzai szerződés “érvényben lévő törvény, amely megfelel az európai igényeknek”. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a rendkívüli csúcs “nem adott hozzá semmi értékest” a vitához. Gerhard Schröder német kancellár szerint van esély arra, hogy az európai alkotmány még nyitott kérdéseiben decemberig egyetértésre lehet jutni. 

 Lapvélemények

 A Financial Times római tudósítója arról ír, hogy Németország és Franciaország alig burkolt figyelmeztetést adott Spanyolországnak és Lengyelországnak, miszerint több milliárd eurós EU-támogatást veszthetnek el, ha akadékoskodnak az EU alkotmányáról folyó tárgyalásokon. Mint a lap emlékeztet rá, a spanyolok és a lengyelek meg akarják őrizni befolyásukat, és a nagyobb uniós országokéhoz hasonló szavazati jogot akarnak. A német Die Welt ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy a jövőre csatlakozó tíz ország vagy nem ismeri, vagy nem akarja elfogadni azokat a politikai alkudozási szabályokat, melyek ilyen tárgyalásokon szoktak érvényesülni. A francia La Croix viszont derűlátó, és úgy véli, a végén meglesz majd a megállapodás, “hiszen” – mint fogalmaz – “az eddig felépült Európa is már eleve a kompromisszum alapján jött létre”.

Kis ország, nagy ország

„Minden országnak meg kell kapnia a lehetőséget, hogy felvethessen bármiféle fontos kérdést. Természetesen nem akarjuk teljesen szétszedni a csomagot, de szeretnénk finomítani rajta, letisztítani dolgokat” – mondta Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter. Ausztria a kis- és közepes országok csoportjának bajnokaként lép fel, ez a mintegy tizenhét, főként közép- és kelet-európai állam elutasítja, hogy a kiterjesztés után az Európai Bizottságot a hatékonyság jegyében leszűkítsék. Ausztria szerint az egy ország – egy biztos elve az egyetlen, amely egyenlő képviseletet tud biztosítani az Unió kis és nagy országainak. A kisebbek ugyancsak gyanakvóak a jövőbeni uniós elnök iránt, aki, félelmeik szerint a nagy országok javára lép fel, amelyek így meghatározhatják az európai ügyeket. Pontosan ez történt szerintük az Európai Konventben is, amelyet a volt francia államfő, Valery Giscard d’Estaing elnökölt. Giscard d’Estaing szerint viszont mindenféle közbeszéd a nagyok és a kicsik nyílt harcáról erősen túlzott.

„Ez egy egészségtelen módon kreált és felerősített vita, nekünk közös megközelítésre van szükségünk és mivel vannak nagy országok és kevésbé népes országok, ezeknek együtt kell élniük” – mondta Giscard d’Estaing, aki szerint a kérdés megoldására az alkotmány megfelelő alapot nyújt. A hat alapító tag, Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg támogatja a tervezetet. Nagy-Britannia nagyjából ugyancsak jóváhagyja, de ellenez néhány fontos ajánlást az adózás és a védelem terén.

Magyarország kevés támogatóra talál

Valójában majd mindegyik ország szeretné a maga kedvenc témáját a tárgyalóasztalra tenni. Magyarország például az etnikai kisebbségek kollektív jogait szeretné bevinni az új európai alkotmányba. Kovács László magyar külügyminiszter magyarázza, miért: „Ez azért fontos Magyarországnak, mert magyarok milliói élnek a környező országokban kisebbségi helyzetben, több mint másfélmillió Romániában, főképp Erdélyben, kétszázezer Ukrajnában, hatszázezer Szlovákiában, négyszázezer Szerbiában és Újvidéken, több tízezren Horvátországban, néhány ezren Szlovéniában. Ez összesen már csaknem hárommillió ember.”

Azt ugyanakkor a magyar diplomaták is tudják, hogy ez ügyben kevés a szövetségesük. Minden országnak, amely a kormányközi értekezleten részt vesz, vétójoga van és Szlovákia ebben az esetben bizonyára élne is ezzel.

Négypárti egyeztetést kezdeményez a héten a külügyminiszter az Európai Unió alkotmánytervezetéhez benyújtandó magyar javaslatról – mondta szándékát ismertetve Kovács László.

Kovács László elmondta, hogy nem tartja reménytelennek, hogy a kisebbségek jogai bekerüljenek az EU alkotmányába, csak meg kell találni azt a formát, amely mindenki számára elfogadható. Magyarország azért nem vetette fel, hogy az unió alkotmányába kerüljön be a keresztény hagyományokra való utalás, mert, ha egy ország egynél több kérdést vet fel, azok gyengítik egymást, s egyik sem kap igazán hangsúlyt.


Szavazat-hajsza

A miniszterek tanácsában lévő szavazati jog ígérkezik az egyik fő küzdőtérnek. Az alkotmánytervezet a tagállamok egyszerű többségét írja elő, beleértve legalább az uniós népesség hatvan százalékát. Spanyolország és Lengyelország azonban együtt védik a régi, komplexebb szavazási módszert, amely majd akkora erőt ad nekik, mint a nagyobb súlyú Franciaországnak és Németországnak.

A lengyel kormánynak (mint sok másnak), népszavazást kell kiírnia az alkotmányról, tudják tehát, hogy a tervezetet el kell tudniuk adni a szavazóknak. Kemény alkudozás várható tehát az európai rangokról és a hatalomról, ez pedig kevés garanciát jelent a decemberi befejezésre.


Keresztény Európa

Jacques Chirac francia köztársasági elnök Európa történelmének új fejezetéről beszélt, és óva intett az alkotmánytervezet teljes újratárgyalásától. Ugyanakkor elutasította, hogy az olasz, a lengyel és a spanyol elképzeléssel szemben az alkotmány utalást tegyen Istenre, illetve a keresztény értékekre, mint az európai örökség alapvető részeire.

A keresztény hagyomány körüli vitáról Schröder kancellár kijelentette: egy erre vonatkozó javaslat “nem fog Németország miatt megbukni”. Hasonló álláspontot hangoztatott Írország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia képviselője. Jack Straw brit külügyminiszter viszont azt mondta: a szöveg megfogalmazásán múlik, hogy ez az utalás összehozza Európát, vagy pedig megosztja.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. október 19.
Áder János köztársasági elnök (j) október 17-i hatállyal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezi ki Rogán Antalt a Sándor-palota Tükörtermében 2015. október 19-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója, Altorjai Anita, a KEH Sajtóigazgatóságának igazgatója, Gróh Gáspár, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője és Szadai Károly, a KEH főtanácsosa (j-b).
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.