Belföld

EU-alkotmány – az utolsó féléves hajrá?

admin

2003. 10. 06. 15:00

Bármely jelenlegi és leendő EU-tag benyújthatja a készülő alkotmányt érintő módosítási javaslatait – eddig ez a hétvégi, római kormányközi ülés legfőbb eredménye.

Kissé ironikus díszletek között, Róma Mussolini által megálmodott negyedében, ráadásul tüntetők ezreinek gyűrűjében kezdődött meg szombaton az Európai Unió alkotmányos szerződésének végső formába öntésével megbízott kormányközi konferencia – kezdi beszámolóját a hétvégi eseményekről a Bruxinfo.


A tüntetés nem maradhat el

Tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délelőtt, majd délután is Rómában a EU-csúcs idején. A globalizációellenes fiatalok kövekkel dobálták a biztonsági erőket, felgyújtottak épületet és ablakokat zúztak be. Délután legalább százezren tiltakoztak a csúcstalálkozó ellen. A résztvevők azt hangoztatták, hogy a tervezett EU-alkotmány célja a szabad piac és a kapitalizmus előmozdítása, és nem összpontosít kellően a béke és megértés szükséges kialakítására. A tüntetők teljesen körülzárták a római kongresszusi palotát, emiatt a külügyminiszterek értekezlete jelentős késéssel kezdődött. A menetben részt vettek anarchisták, környezetvédők, a kurd- és palesztinbarát mozgalmak képviselői is. A kora esti órákban a rendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. Többen megsebesültek, és a rohamrendőrök mintegy ötven főt letartóztattak.


Kompromisszumok, közös akarat


A kormányközi konferenciát megnyitó beszédében az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi úgy vélte: a kibővülő Európai Unió tagországainak közös akaratra van szükségük ahhoz, hogy egy mindenki számára elfogadható uniós alkotmány szülessen, az Európai Bizottság elnöke és egyben Berlusconi ellenfele, Romano Prodi pedig arról szólt, hogy minden régi és új tagnak komoly kompromisszumokat kell kötnie a sikeres alkotmány létrehozása érdekében.

Az egyelőre még fennálló rotációs elnöki rendszerben jelenleg a gyeplőt tartó Olaszország szeretné decemberre lezárni a tárgyalásokat. (A nagy tagállamok szívesen megszüntetnék a félévente rotálódó elnökségi rendszert, és egy úgynevezett szuperelnököt ültetnének az unió élére). Így az új alkotmányt az unió jelenlegi alapokmányához, a Római Szerződéshez hasonlóan ugyancsak Rómában írnák alá, ami valószínűleg nem kis büszkeséggel töltené el az unióban sokak által szalonképtelennek tartott és ennek a vélekedésnek gyakran alapot is adó olasz kormányfőt. Több külföldi lap tudósítója, közöttük a BBC munkatársa, Oana Lungescu a decemberi zárást igen ambiciózusnak találja, bár lehet, hogy csak sajnálják Berlusconitól az így megszerezhető dicsőséget. (Az alkotmánynak hivatalosan 2004 júniusára, az európai parlamenti választásokra kell elkészülnie.)



José-Maria Aznar

Spanyol-lengyel igények

Hogy mennyire ambiciózus a decemberi zárás és mennyire komoly kompromisszumokat kell majd kötniük a jelenlegi és leendő tagállamoknak, arra jó példa uniós hírforrásunk, a Bruxinfo által csak „kerékkötőknek” nevezett Spanyolország és Lengyelország római szereplése és az általuk benyújtott igények. A két ország vezetői a találkozóra megérkezvén hamar jelezték, hogy miben nem hajlandók engedni.


Hírforrásunk szerint José-Maria Aznar spanyol miniszterelnök szinte az ajtón belépve közölte: elképzelhetetlen, hogy elfogadja a szavazati rendszer reformját, amely népességéhez képest nagy szavazati súllyal rendelkező államát közel átlagos taggá fokozná le. Aznar odáig ment, hogy kijelentette: a Konvent túllépte mandátumát, amikor azt javasolta, hogy a nizzai szavazati rendszer helyett – ami erősen torzít a kicsik javára – lépjen életbe olyan szisztéma (az úgynevezett kettős többség elve), amely jobban figyelembe veszi a népességarányokat.


Aznar szövetségesre lelt a hasonló helyzetben lévő lengyelekben, akik érkeztükkor leszögezték: „ki van zárva”, hogy lemondjanak Nizzában megszerzett jogaikról. (Leszek Miller lengyel kormányfő hivatalos beszédében ezt úgy módosította, hogy a kérdést minél előbb „meg kell oldani”, lehetőleg már a brüsszeli EU-csúcson, két hét múlva.)


 Keresztény Európa?

Bizonytalan egyelőre annak a lengyel-olasz-spanyol kérésnek a sorsa is, amely a kereszténységet is megemlítené az unió készülő alkotmányában. Ezt a kérést az olasz diplomaták szerint összesen vagy 11 ország támogatja, és sok más ország – így hazánk – sem utasítja el mereven. Kovács László külügyminiszter ezzel a kérdéssel kapcsolatban elmondta, Magyarország azért nem támogatja a kérést, mivel azt több ország is támogatta, Magyarország pedig úgy látta jónak, ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira koncentrál. 

Német-francia fenyegetés



A spanyolok és a lengyelek ellenkezésére a francia államfő és a német kancellár azzal reagált, hogy megerősítették azt a korábban már német részről elhangzó fenyegetést, miszerint a két ország kárát láthatja rugalmatlanságának, méghozzá a következő uniós költségvetés tárgyalása során (Lengyelország nagy reményeket fűz az uniós felzárkóztatási alapokhoz, Spanyolország pedig jelenleg is az egyik legnagyobb haszonélvezője e forrásnak; lásd még: Uniós költségvetés – kedvezményezettek és befizetők >>). Természetesen van kapcsolat a két dolog (a szavazati súlyok körüli „túlzott” igények és a jövőbeli apanázs – a szerk.) között – mondta Jacques Chirac és Gerhard Schröder is, külön-külön, de ugyanazokkal a szavakkal, utalva a támogatások esetleges megvonására e két ország esetében.

A tagállamok egy része – például az alapító hatok, Nagy-Britannia és mint viszonylag hamar kiderült, Dánia és Írország – alapvetően elégedettek az Európai Konvent által elkészített alkotmánytervezettel, ezért gyors, a komoly kérdéseket nem túlságosan feszegető konferenciát akartak. Velük szemben kis és közepes méretű államok egy nagyobb csoportja – Ausztria és Finnország vezetésével – gyakorlatilag az összes érdemi intézményi kérdést a tárgyalóasztalra akarta helyezni, nem is beszélve a már említett két „kerékkötőről”. 

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Magyarország számára több fontos témát is kiemelt a tagállamok vezetőinek délelőtti találkozóján elmondott beszédében. A legfontosabb ezek közül a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak védelme, amelyet Magyarország az alkotmány első részében, az unió alapértékei között szerepeltetne. Finnország és Ausztria a magyarokkal együtt korábban támogató levelet írt az olasz elnökségnek, hogy ez a téma kerüljön a kormányközi konferencia napirendjére. A jól értesült Bruxinfo szerint, amely bennfenteseket is megkérdezett: „nincs sok esélye annak, hogy az ügyről igazán komoly formában legyen szó, hát még, hogy bele is kerüljön az alkotmányba.” 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.