Belföld

Piramisjáték-elméletek – mire költünk és mire spórolunk?

admin
admin

2003. 10. 03. 11:50

Van, aki a leendő nyugdíja, a családja vagy saját anyagi gyarapodása miatt takarít meg, de van, aki egyáltalán nem tud félretenni. Mások a prioritásaink és a befektetési lehetőségeink is.

Képzeljünk el egy piramist, aminek az alján a munkahelyünk elvesztésétől, közepén egy súlyos betegségtől, tetején pedig egy súlyos balesettől való félelem helyezkedik el. Az emberek többségében valahogy így épül fel a

kockázatok piramisa, ami a legfontosabb szükségletek számbavételével párhuzamosan egyértelműen meghatározza, hogy mire mennyit költünk, és mennyit teszünk félre.

Legalábbis ez volt az egyik következtetése annak a kutatásnak, amelyet az Allianz Hungária Biztosító végeztetett el nemrégiben az életbiztosítással már rendelkező (vagyis a kockázatok értékelésében elöl járó), 20-45 éves korosztályban. Ezer ember kiadási és megtakarítási prioritásaira derült fény – érdekes tanulságokkal.

Munkanélküliség – a legnagyobb mumus

Annak indítékai, hogy egyáltalán miért akar valaki pénzt félretenni, többé-kevésbé megyegyezett nemtől, életkortól, lakóhelytől és iskolai végzettségtől függetlenül. A motivációk súlyozásában természetesen már jelentős különbségek adódtak.


A fiatalok elsősorban munkahelyük elvesztésétől félve, valamint leendő családjuk biztonságának megteremtése érdekében az anyagi gyarapodást tartják elsődlegesnek. Különös módon éppen a legfiatalabb korosztály képviselői tartanak attól, hogy egyik napról a másikra munkanélkülivé válhatnak. A fókuszcsoportos beszélgetéseken több megyében az is elhangzott, hogy csak addig alkalmazzák őket, ameddig a pályakezdők után járó támogatás jár a munkáltatónak.

A harmincon túli korosztálynál a családról való gondoskodás válik a legfontosabbá, és egyre inkább helyet kap az időskori előgondoskodás igénye is. A nyugdíjas évek nem félelemként, de létező kihívásként és kockázatként jelentkeznek, ezért 45 éves korig a megkérdezettek többsége már gondoskodott is valamiféle kiegészítő védelemről, előtakarékossági formáról.

A rokkantság, a váratlan halál és a gyermek továbbtanulása miatt érzett aggodalom szintén megtakarításokra ösztönöz, ám érdekes módon elsősorban a nők körében. A gyengébb nem képviselői fontosabbnak érzik azt, hogy megteremtsék az előzetes megtakarítási védelmet, ahogyan a 35 év felettiek, a nagyobb településen lakók, a magasabb iskolai végzettségűek és a családosok is. A nők átlag feletti megtakarítási hajlandóságát az is táplálja, hogy egyre több az olyan háztartás, amelyben a jövedelem szempontjából (vagy abból is) ők az elsődleges családfenntartók.

És ha megnyerné a lottóötöst?

 

Racionális befektető nem vásárol lottószelvényt, mert ismeri a matematikai esélytelenséget, és sajnálja a pénzt az államkasszától is. Mégis, ahogyan nő a megnyerhető összeg, növekszik az emberek lottózási kedve is. A piaci méréseket végző TNS legutóbbi kutatása például kimutatta: májusban, amikor az ötösért durván egymilliárd forint járt, még csak a megkérdezettek 19 százaléka lottózott, mostanában, amikor a nyeremény már több mint 3 milliárd forint, minden harmadik ember vásárol legalább egy szelvényt. A cég azt is vizsgálta, hogy vajon hogyan változtatná meg az életünket, ha megnyernénk a lottó főnyereményét, konkrétan: abbahagynánk-e a munkát, vagy továbbra is dolgoznánk? A munkavégzés elutasítása szintén arányban áll a megnyerhető összeggel, ma már a válaszadók több mint 40 százaléka visszavonulna a napi robottól. A nők, az alacsonyabb jövedelműek, a városiak és az idősebbek szintén könnyebben lemondanának a munkáról.  

Ha én gazdag lennék…

Az is érdekes kérdés, hogy ha már az alapvető kockázatokat és szükségleteket felmértük, akkor rendszeres jövedelmünkből a megtakarítási célok milyen fontossági sorrendjét állítjuk fel. A megkérdezettek többsége az életszínvonalhoz való hozzájárulást, valamint a gyermek és a család jövőjének biztosítását tartotta átlagon felül fontosnak. Az életbiztosításokat sokan azért tekintik előnyös befektetési formának, mert a vészhelyzetekben való segítség mellett egyszersmind alkalmasak az életszínvonalat fejlesztő megtakarítási célok szolgálatára is.

Más kérdés, hogy mit kezdenénk az ölünkbe pottyanó, átlagon felül összeggel. A kutatás azt vizsgálta, hogy például egy 10 millió forintos örökséget ki mire fordítana. A legtöbben vállalkozásba fektetnék jelentős részét (mely újabb pénzt fial), lakásépítésbe vagy vásárlásba fognának („ha hitellel is, hiszen ott az ember a sajátjáért fizeti a részletet, nem albérletre”), és szinte mindenkinél felmerült a vésztartalékképzés gondolata valamilyen formában (készpénz, bankbetét, életbiztosítás).

Szomorú valóság

A képet árnyalja, hogy a magyar lakosság többsége egyáltalán nem tud megtakarítani – derül ki az Ecostat felméréséből. A háztartások kevesebb, mint fele éppen csak megél a jövedelméből, minimális mértékű megtakarításra egynegyedüknek nyílik lehetősége.

A háztartások 24 százaléka megtakarítás helyett hitel felvételére készül, döntően azért, mert nincs elég félretett pénze, vagy kevés a fizetése céljai megvalósításához. A hitelfelvevők többsége ház- vagy lakásfelújításra, illetve vásárlásra fordítaná a pénzt. Az ingatlanvásárlóknak csupán hét százaléka jelenik meg a piacon befektetési szándékkal.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.