Belföld

Piramisjáték-elméletek – mire költünk és mire spórolunk?

admin

2003. 10. 03. 11:50

Van, aki a leendő nyugdíja, a családja vagy saját anyagi gyarapodása miatt takarít meg, de van, aki egyáltalán nem tud félretenni. Mások a prioritásaink és a befektetési lehetőségeink is.

Képzeljünk el egy piramist, aminek az alján a munkahelyünk elvesztésétől, közepén egy súlyos betegségtől, tetején pedig egy súlyos balesettől való félelem helyezkedik el. Az emberek többségében valahogy így épül fel a

kockázatok piramisa, ami a legfontosabb szükségletek számbavételével párhuzamosan egyértelműen meghatározza, hogy mire mennyit költünk, és mennyit teszünk félre.

Legalábbis ez volt az egyik következtetése annak a kutatásnak, amelyet az Allianz Hungária Biztosító végeztetett el nemrégiben az életbiztosítással már rendelkező (vagyis a kockázatok értékelésében elöl járó), 20-45 éves korosztályban. Ezer ember kiadási és megtakarítási prioritásaira derült fény – érdekes tanulságokkal.

Munkanélküliség – a legnagyobb mumus

Annak indítékai, hogy egyáltalán miért akar valaki pénzt félretenni, többé-kevésbé megyegyezett nemtől, életkortól, lakóhelytől és iskolai végzettségtől függetlenül. A motivációk súlyozásában természetesen már jelentős különbségek adódtak.


A fiatalok elsősorban munkahelyük elvesztésétől félve, valamint leendő családjuk biztonságának megteremtése érdekében az anyagi gyarapodást tartják elsődlegesnek. Különös módon éppen a legfiatalabb korosztály képviselői tartanak attól, hogy egyik napról a másikra munkanélkülivé válhatnak. A fókuszcsoportos beszélgetéseken több megyében az is elhangzott, hogy csak addig alkalmazzák őket, ameddig a pályakezdők után járó támogatás jár a munkáltatónak.

A harmincon túli korosztálynál a családról való gondoskodás válik a legfontosabbá, és egyre inkább helyet kap az időskori előgondoskodás igénye is. A nyugdíjas évek nem félelemként, de létező kihívásként és kockázatként jelentkeznek, ezért 45 éves korig a megkérdezettek többsége már gondoskodott is valamiféle kiegészítő védelemről, előtakarékossági formáról.

A rokkantság, a váratlan halál és a gyermek továbbtanulása miatt érzett aggodalom szintén megtakarításokra ösztönöz, ám érdekes módon elsősorban a nők körében. A gyengébb nem képviselői fontosabbnak érzik azt, hogy megteremtsék az előzetes megtakarítási védelmet, ahogyan a 35 év felettiek, a nagyobb településen lakók, a magasabb iskolai végzettségűek és a családosok is. A nők átlag feletti megtakarítási hajlandóságát az is táplálja, hogy egyre több az olyan háztartás, amelyben a jövedelem szempontjából (vagy abból is) ők az elsődleges családfenntartók.

És ha megnyerné a lottóötöst?

 

Racionális befektető nem vásárol lottószelvényt, mert ismeri a matematikai esélytelenséget, és sajnálja a pénzt az államkasszától is. Mégis, ahogyan nő a megnyerhető összeg, növekszik az emberek lottózási kedve is. A piaci méréseket végző TNS legutóbbi kutatása például kimutatta: májusban, amikor az ötösért durván egymilliárd forint járt, még csak a megkérdezettek 19 százaléka lottózott, mostanában, amikor a nyeremény már több mint 3 milliárd forint, minden harmadik ember vásárol legalább egy szelvényt. A cég azt is vizsgálta, hogy vajon hogyan változtatná meg az életünket, ha megnyernénk a lottó főnyereményét, konkrétan: abbahagynánk-e a munkát, vagy továbbra is dolgoznánk? A munkavégzés elutasítása szintén arányban áll a megnyerhető összeggel, ma már a válaszadók több mint 40 százaléka visszavonulna a napi robottól. A nők, az alacsonyabb jövedelműek, a városiak és az idősebbek szintén könnyebben lemondanának a munkáról.  

Ha én gazdag lennék…

Az is érdekes kérdés, hogy ha már az alapvető kockázatokat és szükségleteket felmértük, akkor rendszeres jövedelmünkből a megtakarítási célok milyen fontossági sorrendjét állítjuk fel. A megkérdezettek többsége az életszínvonalhoz való hozzájárulást, valamint a gyermek és a család jövőjének biztosítását tartotta átlagon felül fontosnak. Az életbiztosításokat sokan azért tekintik előnyös befektetési formának, mert a vészhelyzetekben való segítség mellett egyszersmind alkalmasak az életszínvonalat fejlesztő megtakarítási célok szolgálatára is.

Más kérdés, hogy mit kezdenénk az ölünkbe pottyanó, átlagon felül összeggel. A kutatás azt vizsgálta, hogy például egy 10 millió forintos örökséget ki mire fordítana. A legtöbben vállalkozásba fektetnék jelentős részét (mely újabb pénzt fial), lakásépítésbe vagy vásárlásba fognának („ha hitellel is, hiszen ott az ember a sajátjáért fizeti a részletet, nem albérletre”), és szinte mindenkinél felmerült a vésztartalékképzés gondolata valamilyen formában (készpénz, bankbetét, életbiztosítás).

Szomorú valóság

A képet árnyalja, hogy a magyar lakosság többsége egyáltalán nem tud megtakarítani – derül ki az Ecostat felméréséből. A háztartások kevesebb, mint fele éppen csak megél a jövedelméből, minimális mértékű megtakarításra egynegyedüknek nyílik lehetősége.

A háztartások 24 százaléka megtakarítás helyett hitel felvételére készül, döntően azért, mert nincs elég félretett pénze, vagy kevés a fizetése céljai megvalósításához. A hitelfelvevők többsége ház- vagy lakásfelújításra, illetve vásárlásra fordítaná a pénzt. Az ingatlanvásárlóknak csupán hét százaléka jelenik meg a piacon befektetési szándékkal.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.