Belföld

Privatizáció előtti alapszabály módosítások az FHB Banknál

A privatizáció előtt álló FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. szerdán megtartott rendkívüli közgyűlése több ponton módosította a bank alapszabályát, miután az állam a korábbi tervekkel szemben többségi tulajdonos marad a szakosított hitelintézetben, és a törvényi változások miatt is szükségessé váltak bizonyos módosítások.

Gyuris Dániel vezérigazgató a közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta: az FHB eredménye és aktivitása egyaránt jelentősen meghaladja az idei évre tervezettet, a mérlegfőösszeg az év végéhez képest megduplázódott, az első nyolc havi profit pedig több mint kétszerese az egész évre kalkuláltnak.

Már májusban is módosították az alapszabályt

Az FHB májusi, évi rendes közgyűlése a privatizáció előkészítéseként már jelentős átalakításokat hajtott végre az alapszabályon. Döntött a bank tőkeemeléséről és nyilvános társasággá alakításáról, emellett a meglévő részvények egy részének átalakításával új, a részvénytőke 12 százalékát kitevő szavazatelsőbbségi részvényosztályt hozott létre. Az utóbbi részvények tulajdonosai vétójoggal élhetnek a fontosabb kérdésekben, mint például az alapszabály módosítása vagy a pénzintézet átalakítása.

A szavazatelsőbbségi részvények a tervek szerint most állami tulajdonban maradnak, később pedig szakmai partnerek szerezhetik meg az értékpapírokat. Az alapszabályba 10 százalékos szavazati korlátot építettek be és rendelkeztek arról, hogy a 2 százalékos tulajdoni hányadot be kell jelenteni. A társaság részvényeit dematerializálták és névértéküket 100 ezerről ezer forintra változtatták.

A mostani módosításokat részben a megváltozott privatizációs elképzelések indokolták. A korábbi tervek szerint a teljes FHB-pakettet értékesítették volna, júliusban azonban úgy döntött a kormány, hogy 50 százalék plusz egy szavazat mégis állami tulajdonban marad. A többi részvényt a korábbi elképzeléseknek megfelelően tőkepiaci technikával értékesítik.

Gyuris elmondta, a szavazatelsőbbségi részvényosztályra vonatkozó döntés a mostani módosítások során nem változott annak ellenére sem, hogy az állam többségi tulajdonos marad, s nem került ki az alapszabályból a 10 százalékos szavazati limit sem, de utóbbi csak akkor lép életbe, ha az állam kisebbségbe kerül a bankban.

Jelentős befektetői érdeklődés az FHB-részvények iránt

Az új alapszabály értelmében az FHB igazgatósága a többségi tulajdonos egyetértésével jogosult arra, hogy a bank alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával vagy az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával felemelje. E jogosultság éves mértéke 1,5 milliárd forint, s az igazgatóság felhatalmazása – amely megújítható – 2006. szeptember 30-ig szól. Az FHB részvényeseit a bank alaptőkéjének új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése során jegyzési elsőbbség illeti meg. Az alapszabályba a mostani módosítás során bekerült az is, hogy a bank igazgatósága jogosult a közgyűlés előzetes felhatalmazása nélkül is a saját részvények megszerzésére a bankot fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében.

Mint Gyuris elmondta, az alapszabályban most már minden olyan módosításra sor került, ami a tranzakció megkezdéséhez szükséges. A most meghozott döntéseket még integrálni kell a kibocsátási tájékoztatóba is. Ezt követi a felügyeleti engedélyezési eljárás. Ahhoz, hogy az FHB-részvények a tőzsdére kerülhessenek, a banknak egy darab új, ezer forint névértékű részvényt kell kibocsátania nyilvánosan. Erre novemberben kerül sor, néhány nappal a részvényértékesítés előtt. A 6,6 milliárd forintos alaptőkét alapul véve 3,3 milliárd forint névértékű részvény kerül a piacra. Az MTI piaci körökből származó értesülései szerint jelentős befektetői érdeklődés van az FHB-részvények iránt, ami felnyomhatja a papírok árát.

A bank megerősödéséig többségi állami tulajdonban lesz

Az FHB pénzügyi erejének megerősödéséig – ami Gyuris szerint középtávon várható – többségi állami tulajdonban marad. A megfelelő tőkeerő eléréséhez a vezérigazgató véleménye szerint reális osztalékpolitika mellett nem lesz szükség külső tőke bevonására. A vártnál jelentősen kedvezőbb eredmények miatt várhatóan még a tervezett alárendelt kölcsöntőke bevonásra sem kerül sor, ez ugyanis a jogos hozamelvárások miatt drága lenne. Az MTI úgy tudja, az FHB 2-4 milliárd forintos kölcsöntőkét vett volna fel, nemzetközi pénzügyi intézményektől. A jelzálogbank a korábbi, 1,5 milliárd forintos alárendelt kölcsönt az ÁPV Rt. 2,5 milliárd forintos tőkeemelésével egyidejűleg visszafizette a vagyonkezelőnek. A féléves eredmény beszámításával az FHB tőkemegfelelési mutatója jelenleg 11 százalék.

A vezérigazgató elmondta, hogy az FHB az idén jelentősen növelte aktivitását, mérlegfőösszege a 2002. év végihez képest megduplázódott és augusztus végén 234 milliárd forintot tett ki, jelentősen túlszárnyalva az év végére tervezett 190 milliárd forintot. A hitelintézet az idei évre 900 millió forintot meghaladó adózás előtti nyereséget tervezett, ehhez képest már az első nyolc hónapban több mint 2 milliárd forint adózott profitot ért el, az egész évi pedig várhatóan meghaladja majd a 2,5 milliárd forintot. Az FHB saját tőkéje 10,45 milliárd forint.

Arról is beszámolt, hogy a jelzáloglevél-kibocsátás a hitelezés bővülésével összhangban ugyancsak jelentősen nőtt: a 2002. év végén 101 milliárd forintos állomány augusztus végére 213 milliárd forintra emelkedett. A bank júliusban kilépett a nemzetközi tőkepiacra is egy 75 millió eurós kötvénycsomaggal, amelyet strukturált finanszírozási módszerrel bocsátottak ki. Az idén még egy nemzetközi kibocsátást tervez a hitelintézet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik