Belföld

Új közoktatási törvény – vegyes a visszhang

Egyes vélemények szerint az új közoktatási törvény visszhangjai pozitívak. Mások, elsősorban a pedagógusok szerint konfliktushelyzetek, és komoly feszültségek várhatók.

A tanévnyitás az iskola világában hosszú évtizedek vagy talán évszázadok óta mindig ünnep volt és az is kell, hogy legyen, mondta Hoffman Rózsa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője Véleménye szerint ez az ünnepi jelleg, mintha egy kicsit szürkült volna ebben a tanévben, amit azok a feszültségek okoztak, amelyek jelen vannak az oktatási rendszerben. Szerinte ezek nem tudatosan gerjesztett feszültségek, hanem olyan tényleges feszültségek, amelyek a nyáron elfogadott közoktatási törvény és a tavaly télen elfogadott költségvetési törvény logikus következményei.

Molnár Lajos, az Oktatási Minisztérium Közoktatásfejlesztési Főosztályának főosztályvezető-helyettese úgy tapasztalta, hogy összességében a törvénymódosítás fő tendenciáit a közvélemény, mind a szakmai, mind a szülők támogatják. Kiemelte, hogy 3 fontos dolog történt. Egyrészt korszerű használatú tudás, ez az EU felé is igaz természetesen, de igaz hazánkban is, másrészt a felesleges túlterheltség megszűntetése, harmadrészt pedig a hátrányos helyzet mérséklése, megkülönböztetés mérséklése, esélyegyenlőség biztosítása. Molnár Lajos elmondta: kár lenne letagadni, hogy vannak felvetések, kérdések, problémák, de a fórumok tapasztalata pozitív.

Hoffman Rózsa szerint ezek a viták nem politikai, hanem szakmai gyökerűek. Az más kérdés, hogy a különböző politikai pártok melyik szakmai iskola vagy szakmai elgondolás mellé állnak és fejtik ki mellette vagy ellene a véleményüket. Véleménye szerint nagyon sokszínű a kép, de az elgondolkodtató, és esetleg aggasztó is, hogy amikor egy iskolaigazgató a tanévnyitó beszédében, mint egy exkuzálja magát a szülők előtt amiatt, hogy kénytelen olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a szakmai meggyőződésével ellentétesek, de igazgatóként nem tehet mást, minthogy a törvényeket betartsa.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy egy iskolában nagyon azonos gyermekek, azonos képességű, tudású gyermekek járnak, az iskolák között viszont óriási a különbség – mondta Molnár Lajos. Tehát Magyarországon nagyon nem mindegy az, hogy a gyerekek milyen családba születtek, hová születtek társadalmilag, gazdaságilag, földrajzilag. Erre próbál a törvény, a változtatások, és a közoktatási stratégia megoldást adni. Véleménye szerint nem lehet elmenni amellett sem, hogy az a korszerű tudás, a készségek, képességek hiányoznak, ami ahhoz kell, hogy a mai rohanó világban alkalmazkodni tudjunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik