Hazánk a jövő május elsejei EU-csatlakozás után jogosulttá válik az Európai Unió fejlesztési forrásainak, az úgynevezett Strukturális Alapoknak az igénybevételére. Az ehhez szükséges Nemzeti Fejlesztési Terv elkészült, annak végső egyeztetése jelenleg folyik Brüsszelben, most pedig megalakult Közösségi Támogatási Keret (KTK) Monitoring Bizottsága.
Ennek a testületnek az lesz a feladata, hogy felügyelje és értékelje a Strukturális Alapokból érkező támogatás felhasználását – jelentette be pénteken, az alakuló ülés szünetében Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát (NFTH) vezető államtitkár.
A partnerség elvén szerveződött
A Monitoring Bizottság tagjait – amelyet Baráth Etele szerint magyarosabban, tevékenységéhez illően megfigyelő-értékelő bizottságnak lehet hívni – a partnerség elvének értelmében a kormányzat és a nem-kormányzati szervek nagyjából fele-fele arányban delegálják. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjához öt külön monitoring bizottság alakul, ezekben a nem-kormányzati delegáltak aránya akár magasabb is lehet ötven százaléknál – húzta alá Dobrev Klára, az NFTH elnökhelyettese.
A testületben a kormányzati oldalt az operatív program irányító hatóságai, nyolc minisztérium – többek között a gazdasági, a pénzügyi, az igazságügyi, az informatikai és a környezetvédelmi tárca -, valamint az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter hivatalának illetékesei és a KTK Irányító Hatóságának delegáltjai képviselik.
A nem-kormányzati szervezetek között az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala, a nőképviseleti tanács, a mozgáskorlátozottak, a környezetvédők, a roma kisebbség képviselői, a tudományos akadémia, továbbá a hét regionális fejlesztési tanács küldöttei találhatók.
Javasolhatják a támogatási rendszer korrekcióját
A KTK Monitoring Bizottságának az uniós jogszabályok szerint legalább félévente kell üléseznie, a jelenlegi tagállamokban általában három-négyhavonta tanácskoznak – közölte Heil Péter, a KTK Irányító Hatóságának titkára, a testület tagja. A döntéshozatalban lehetőleg a konszenzusra törekednek majd, ha erre nincs mód, akkor kétharmados többséggel is elfogadható egy-egy javaslat.
A monitoring-bizottság feladata egyebek mellett a KTK célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett munka értékelése, az éves és záró végrehajtási jelentések mérlegelése és elfogadása, valamint a KTK nemzeti tájékoztatási stratégiájának elfogadása. A bizottság jogosult arra is, hogy javasolja a támogatások esetleges korrekcióját.
A beruházások kétharmadára rálátnak
A 2004-2006-os időszakban hazánkba várhatóan 3 milliárd euró értékű EU-támogatás érkezik, ez a hozzárendelt nemzeti forrásokkal együtt mintegy 1000-1500 milliárd forintnyi fejlesztési program megvalósítását teszi lehetővé. Egy újságírói kérdésre válaszolva Baráth Etele kijelentette: a központi költségvetésben biztosítják az EU-támogatások felhasználáshoz szükséges saját erőt.
Az egyes minisztériumok költségvetéseiben gyakorlatilag elkülönítetten szerepelnek ezek a tételek, ezenfelül pedig létrehoztak a központi büdzsében egy olyan tízmilliárd forintos keretet, amelyből a legszegényebb önkormányzatok kaphatnak pénzt a saját erő biztosítására.
Az NFTH-t vezető államtitkár nemzetközi elemzésekre hivatkozva kijelentette: a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjain keresztül hazánkba érkező támogatások és az ezekhez kapcsolódó működőtőke a következő években várhatóan a hazai beruházási növekménynek mintegy kétharmadát adja majd. Ez azt jelenti, hogy a Monitoring Bizottság figyelemmel kísérheti a magyar gazdaság fejlődését meghatározó beruházások túlnyomó többségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
