Belföld

Tízszázalékos a tavalyi államháztartási hiány

A tavalyi évre eredetileg jóváhagyott 3,1 százalékos GDP arányos államháztartási hiány az előző kormány által vállalt kötelezettségek miatt hat százalékkal, míg a jelenlegi kormány intézkedéseinek hatására egy százalékkal emelkedett meg, így alakult ki a közel tízszázalékos pénzforgalmi államháztartási hiány - mondta Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kedden a parlamentben.

A 2002-ben hivatalba lépett kormány 2001-től kibontakozó,
kedvezőtlen gazdasági jelenségekkel szembesült, amelyek mindenképpen fordulatot követeltek az addig követett gazdaságpolitikában. A bruttó hazai termék (GDP) szerény mértékű növekedését a lakossági fogyasztás és az állami szektor mérhetetlen költekezése húzta – mondta a múlt évi zárszámadás általános vitáját bevezető expozéjában Veres János. A roppant egészségtelen szerkezetű gazdasági növekedés egyenesen vezetett volna a magas folyó fizetési mérleg-, illetve államháztartási hiányhoz, és ennek nyomán felpöröghetett volna az infláció is – tette hozzá a politikai államtitkár. Közölte: a jelenlegi kormány visszatér az egyéves költségvetés készítésére mert átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb a kétéves költségvetésnél, amelynek második évében utólagos korrekciókra volt szükség.


Egyszeri hatások is szerepet játszottak


“Az előző kormány átláthatatlanná tette az államháztartást,
trükkös költekezésbe kezdett, s nehezen átlátható módon szétosztott milliárdokkal akarta a versenyképesség általános romlását leplezni” – hangsúlyozta Veres János, hozzátéve, hogy mindez “mérhetetlen károkat okozott”. Az államtitkár elmondta: tavaly az államháztartás deficitje kiugróan magas volt. Az eredményszemléletű számbavételen alapuló, európai követelményeknek megfelelő hiánymutató a GDP 9,2 százalékára ára nőtt a 2001. évi 4,7 százalékról. A nagymértékű egyenlegromlásban olyan egyszeri hatások is szerepet játszottak, amelyek a következő évek költségvetési
folyamatait már nem befolyásolják, de a 2002-es deficit mértéke az egyszeri kiadások nélkül sem fenntartható – hangzott el a felszólalásban.


Dinamikusan nőttek a kiadások


A kétéves költségvetés tervezésének idején a vártnál lassúbb
gazdasági növekedés ellenére a hiány tavalyi “megugrását” nem a bevételek elmaradása, sokkal inkább a kiadások dinamikus növekedése magyarázta – közölte Veres János. Elmondta: az államháztartási többletkiadások a kötelezettségvállalások időpontja alapján két részre oszthatók. A kormányváltást megelőző időszakhoz tartoznak azok a tételek amelyeknek 2001-ről áthúzódó hatásait nem vezeték át 2002-re. Ilyen
volt a köztisztviselői bérek többlete, a státusztörvény bevezetéséből adódó kiadások, és a nyugdíjkiadások többlete.
Alultervezettek voltak továbbá a gyógyszertámogatások, a
gyógyító-megelőző ellátások is – emelte ki Veres János.
Szintén a többletkiadásokhoz kell számítani a költségvetési
törvényben rendezett tételek közül azokat a módosításokat, melyeket az előző kormány az államháztartási körön kívül akart rendezni, viszont az államháztartás szempontjából állami feladatnak minősülnek, mint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a kezességvállalások, az állami vállalatok adósságátvállalásai.


Elmulasztott intézkedések


Összességében az előző kormány által elmulasztott intézkedések, valamint az adósságrendezések együttesen közel ezermilliárd forintot tettek ki – mondta Veres János. Az új kormány kötelezettségvállalásainak középpontjában a
száznapos programjainak végrehajtása állt. A kormány első száz napra meghirdetett programjának megvalósítása nem járt hiánynövekedéssel, mert a többletkiadásokra a prognosztizált magasabb adóbevételek fedezetet nyújtottak. A bevételi többlet felosztásának elve az volt, hogy a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi anyagában bemutatott államháztartási mérleg várható bevételi többletét az előző kormány kötelezettségvállalásainak fedezetére, míg a tényleges bevételek és a várhatóban jelzett bevételek különbözetét a jelenlegi kormány kötelezettségvállalásainak ellentételezésére számolta el.


A PM elfogadja az ÁSZ álláspontját


A zárszámadással kapcsolatos állami számvevőszéki (ÁSZ)
véleménnyel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: a jelentést menet közben többször egyeztették, így alapvetően a Pénzügyminisztériummal közös álláspontot tükröz. A minisztérium elfogadja azoknak a feladatoknak indokoltságát, melyeket az ÁSZ a kormánynak és a tárcáknak javasol.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.