Az évről-évre jelzett, jogbiztonságot is sértő, “sajátos jogtechnikai megoldások” az államháztartási törvény “figyelmen kívül hagyását, vagy (…) éppenséggel a tudatos megkerülését jelentik” – mondta expozéjában Kovács Árpád ÁSZ-elnök a 2002. évi zárszámadás általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben.
“Közelebbről és konkrétabban a visszatérően megvalósuló adósságátvállalásokra, adósságelengedésekre, a befizetések elengedésére, illetve egy-egy esetben a pótköltségvetés benyújtásának elmaradására gondolok” – mondta az ÁSZ elnöke. Hozzáfűzte: így végső soron az Országgyűlés jóváhagyásával akarva-akaratlanul szabad út nyílik a hiány növelésére.
Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az ÁSZ nem csak hibalistát bocsát az Országgyűlés rendelkezésére, hanem jelzi, hogy mely költségvetési szervek beszámolói fogadhatók el.
Kiemelten szólt Kovács Árpád a közpénzek mozgásáról a közszféra és a versenyszféra között. “A minisztériumok (…) egyre több alkalommal adnak át költségvetési pénzeszközöket gazdasági szervezetek, közhasznú társaságok bankszámláira. A társaságok az így keletkezett, úgymond szabad pénzeszközeikből rendszeres kamatjövedelemhez jutnak” – mondta az ÁSZ-elnök hozzátéve, hogy ez a gyakorlat a költségvetés szempontjából a jelenlegi helyzetben különösen kockázatos. Mint mondta, az ÁSZ a jövőben fokozott súlyt fektet a versenyszférába kihelyezett pénzeszközök hasznosításának ellenőrzésére.
Az ÁSZ elnöke meghatározónak tartja, hogy “a 2002. évi költségvetési előirányzatok az évközi – alapvetően szabályszerű – módosítások során, de jelentősen változtak”. A “váratlannak” minősített tényezők többsége – mint mondta – nem más, mint tervezési hibákra visszavezethető hiányosság.
Az államadósság 2002 végén mintegy 20 százalékkal volt magasabb a 2001. évi záró értéknél – állapította meg az ÁSZ elnöke, aki hozzátette: tavaly sem sikerült változtatni azon, hogy ne tervezzék alul például az egészségügyi ellátási kiadásokat. Hasonló gondról számolt be a helyi önkormányzatoknál, melyek működését központi költségvetési támogatásból sikerült biztosítani, ennek ellenére jelentősen növekedett a helyhatóságok működéséhez szükséges hitelek állománya.
Kovács Árpád hangsúlyozta: a nemzetgazdaság versenyképességének javítására és további modernizációjára való törekvés “nem nélkülözheti a kiugróan magas költségvetési hiány mérséklését”.
A “takarékos államról” szólva felhívta a figyelmet, hogy az nem lineáris létszámcsökkentés kérdése, hanem olyan stratégiai feladat, amely előmozdíthatja a hazai gazdaság stabilitásának megőrzését és a nemzetgazdaság egyensúlyi növekedési pályára állítását. “Mindez feltételezi, hogy a korszerűsítés olyan átgondolt folyamat legyen, amely körültekintő előzetes hatásvizsgálatokra támaszkodik” – fűzte hozzá.
Az ÁSZ elnöke kitért arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás által a közszférával szemben támasztott igények és követelmények teljesítése még nem teljes, főképp, ami az uniós támogatások fogadását és az ehhez kapcsolódó pénzügyi ellenőrzést illeti.
Kovács Árpád közölte: lényegesnek tartja, hogy az úgynevezett “üvegzseb törvény” gyakorlati érvényesüléséhez a pénzügyi ellenőrzés működési feltételei is igazodjanak.
Az ÁSZ elnöke összegezte, milyen tipikus kockázatokkal kell számolni, ha nem sikerül megszüntetni az ellenőrzéseik által feltárt visszatérő hiányosságokat. Megoldatlan, és “végső soron a gazdaságfejlesztési politikát is befolyásoló” gondnak nevezte, hogy az állam vagyonáról évek óta nem áll rendelkezésre aktuális, teljes körű és egységes nyilvántartás.
A 2002. év zárszámadását általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága. Az ellenzék kisebbségi véleménye szerint a beterjesztett törvényjavaslat nem felel meg a jogállamiságnak.
