Belföld

A morál nem változik, csak az ára – Nobel-díjasok

Az intézményi közgazdaságtan kutatói Budapesten tartják konferenciájukat. Az esemény alkalmából hazánkba érkezett két Nobel-díjas is, Vernon L. Smith és Douglass C. North.

A Nemzetközi Új Intézményi Közgazdaságtan Társaság (ISNIE) Budapesten tartja a napokban közgyűlését és konferenciáját. Az eseményre két Nobel-díjas gazdaságkutató is hazánkba érkezett, akik sajtótájékoztatón, illetve nyilvános előadáson fejtették ki nézeteiket az intézményi ökonómia problémáiról, a gazdaság és társadalom, a gazdaság és az erkölcs, illetve a bizalom összefüggéseiről.


 Chikán Attila

A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora, az Orbán-kormányban korábban gazdasági miniszteri tisztséget töltött be. A “Közgázon” a  Vállalatgazdaságtan tanszék vezetőjeként, illetve a Rajk László Szakkollégium irányítójaként a rendszerváltás előtt sokat tett az újabb, nyugati közgazdaságtani eredmények magyarországi meghonosításá-ért, az oktatásba való bevezeté-sükért.

Bizalom és szabályozás


A csaknem félszáz országból érkező 400 résztvevőt a konferencia helyszínén, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen fogadták csütörtökön. Vendéglátóként Chikán Attila, az egyetem rektora a tanácskozás előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy az intézményi közgazdaságtan az ökonómia egyik feltörekvő ága, amely a hagyományos, „főáramlatba tartozó” közgazdaságtani gondolkodással szemben nagy fontosságot tulajdonít a gazdaság és a társadalom intézményrendszerének, a jog és a közgazdaságtan összefüggéseinek, a szabályozásoknak, a szerződéseknek, és a bizalom problematikájának. A kollektív döntésekkel szintén foglalkozik ez az irányzat.

Chikán hangsúlyozta, hogy bár a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen eddig is tanították az intézményi közgazdaságtant, de szerinte ez az irányzat nem kap elég hangsúlyt. A jövőben nagyobb teret szeretnének nyitni ennek a megközelítésnek az oktatására is.


Vernon L. Smith 

Vernon L. Smith 1927-ben született Wichitában (Kansas állam, USA). 12 könyvnek és több mint 250 cikknek a szerzője, illetve társszerzője. Főbb témái: tőkeelmélet, pénzügyek, a természeti erőforrások közgazdaságtana, gyakorlati közgazdaságtan. 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. Jelenleg a George Mason Egyetem tanára, közgazdaságot és jogot oktat. Laboratóriumi vizsgálatai, az úgynevezett szélcsatorna-kísérletek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kialakuljanak a modern aukciós rendszerek, amely az árampiac, a mobiltávközlési frekvenciák elosztásakor nyertek teret.

Aukció és piac


A sajtótájékoztatón résztvevő Nobel-díjas tudósok a FigyelőNet kérdéseire válaszolva hangsúlyozták: az utóbbi idők amerikai gazdasági folyamataiban, különösen pedig egyes szabályozási és versenyügyekben nem látnak okot aggodalomra. Így például a félresikerült kaliforniai árampiaci liberalizációról a 2002-ben Nobel-díjjal kitüntetett Vernon L. Smith azt mondta: hisz abban, hogy aukciós és árverési modellekkel, „laboratóriumi körülmények között” tesztelni lehet a későbbi folyamatokat.

Ismeretes, hogy ezekért a kutatásokért (az úgynevezett szélcsatorna-kísérletekért) kapott egyébként Nobel-díjat a tudós, s ezek alapján valósították meg az árampiaci nyitást Amerikában. Csakhogy a politikusok végül teljesen eltértek az eredeti koncepciótól, csak egyes elemeit valósították meg Smith javaslatainak, így a hagyományos és az új rendszer közötti ellentmondások egy inkonzisztens rendszert hoztak létre: az árampiacon csak egyes árakat szabadítottak fel, másokat rögzítettek, így az ármozgások tönkretették a közbeiktatott cégeket.

Vernon L. Smith ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy úgynevezett „spot market”-re, vagyis azonnali piacra van előbb szükség, az árampiaci nyitást csak akkor lehet tovább vinni, és esetleg határidős piacokat is létrehozni, amikor a spot market már megfelelően működik. Szerinte az árverésekre, a nyilvános aukciókra szükség van, mert megfelelően közvetítik a gazdaság szereplői közötti információkat, és segítenek az úgynevezett információs aszimmetria csökkentésében is (vagyis abban, hogy a jól informáltak előnyöket élveznek).


Douglass C. North

Douglass C. North 1920-ban született az amerikai Cambridge-ben (Massachusetts). Az első cikke: „Elosztási elmélet és regionális gazdasági fejlődés” címmel jelent meg. 1993-ban kapott Közgazdasági Nobel-díjat. 1996 júliusában a brit akadémia tagjává választották Jelenlegi kutatási területe a tulajdonjogok elmélete, a tranzakcionális költségek (a gazdasági ügyletek, szerződések megvalósításakor felmerülő kiadások), a gazdasági szervezetek története és a gazdasági fejlődés a fejlődő országokban.

Változik az erkölcs ára


Douglass C. North, az ISNIE 1997 és 1999 közötti elnöke, szintén közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett tudós az etikai és gazdaságtörténeti vonatkozásokkal foglalkozik az intézményi közgazdaságtanon belül. A FigyelőNet kérdésére elmondta: az elmúlt években kirobbant könyvelési botrányok, illetve az Enron cég skandaluma nem azt bizonyítja, hogy változna a morál az Egyesült Államokban. Mindössze arról van szó, hogy a „morál ára” változik – jegyezte meg.


A kilencvenes évek Amerikájában ugyanis nagyon könnyen lehetett nagyon sok pénzhez jutni – egyesek ezt kihasználhatják, és mindig lesznek is olyanok akik élnek a lehetőséggel. Az intézményi (institucionális) közgazdaságtan azonban éppen azoknak a rendszereknek a kialakításában segédkezhet, amelyek az ilyen visszaéléseket megakadályozzák.


 Kornai János

Világszerte a legismertebb és legelismertebb magyar közgazdász. Leghíresebb műve A hiány, amely a szocialista gazdasági rendszer működési hibáit elemezte még a rendszerváltás előtt. A Harvard Egyetem és a Collegium Budapest professzora. Jelenlegi kutatási területe a rendszerek változása.

Kornai a rendszerváltásról


Kornai János, a Harvard Egyetem professzora szintén részt vett a sajtótájékoztatón, és saját, tervezett előadásáról szólt pár szót. Így elmondta, hogy Magyarországon 1954 óta folynak olyan kutatások, amelyek az intézményi közgazdaságtan keretei közé is beilleszthetők lennének. Az akkor még a szocialista rendszer megreformálhatóságáról vagy gyökeres átalakításáról, illetve még később a megszüntetéséről szóló viták, a rendszerváltás problematikája tulajdonképpen az institucionális ökonómia legátfogóbb kérdéseihez tartozik. Ugyanakkor Kornai hangsúlyozta, hogy általában a magyar tudósok – és így ő sem – nem tartják magukat intézményi közgazdásznak.


Kornai a sajtótájékoztató után a FigyelőNetnek kifejtette: Nyugat-Európában és Amerikában igen nehéz megértetni a rendszerváltás szó értelmét is. A nyugati közgazdászok ugyanis kevésbé gondolkodnak átfogó rendszerekben, legfeljebb intézményeket vagy egyes részfolyamatokat elemeznek. A magyar közgazdászok viszont a gazdaság egészét próbálják megérteni.


 Járai Zsigmond

Volt pénzügyminiszter, az Orbán-kormányban töltötte be ezt a tisztséget. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank elnöke, korábban kereskedelmi bankot is irányított. Részt vett a rendszerváltás előtt a Budapesti Értéktőzsde kialakításában is.

Járai politizált is


Csütörtök késő délután kezdetét vette az institucionális közgazdaságtani konferencia is, amelyen Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszélt a tőzsde kialakulásáról, mint a rendszerváltás előtti egyik legfontosabb intézményi változásról. Ezután rátért a jegybank függetlenségére is, mint az intézményi közgazdaságtan egyik sarokpontjára is. Szerinte az MNB csak 2001-től nevezhető jogilag független szervezetnek, és szerinte egyes politikusok fejében még ma sem teljesen önálló intézmény.


Aktuálpolitikai megjegyzésekkel tarkított előadásában Járai kijelentette: rájött arra, hogy nem hazudhat tovább, ha úgy látja, hogy a kormány által előrejelzett folyamatok nem valóságosak, akkor hangot fog adni ezentúl a véleményének, és nem próbálja eltitkolni. Így a csütörtökön nyilvánosságra hozott inflációs adatok nyomán hangsúlyozta, hogy a jegybank jövőre 6,5 százalékos inflációt vár, hiába tűnnek most kedvezőbbnek a számok.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.